Szent Iván-éje, Juhannus, nyárközép napja, Keresztelő Szent János születésnapja (Juhannus Kastaja syntymäpäivä) ez a sok elnevezés mind-mind ugyanazt a nyárünnepet takarja, amely Karácsony után a második legnagyobb ünnep Finnországban.
Finnországban április 9. Mikael Agricola és a finn nyelv napja. Agricola az irodalmi finn nyelv és a finn írásbeliség atyja, az egyik első finn nyelvű könyv, az Ábécé-könyv szerzője, bibliafordító, püspök – halálának napja zászlós ünnep Finnországban.
Operaénekesi pályafutásáról híres Petrus Schroderus, oului rendőr énekli – a #maradjotthon, finnül a #pysykotona kampány jegyében – a Szeretem az életet, azaz a Rakastan elämää című dalt. Az eredeti dal még a Szovjetunióban született, és Georg Ots észt énekes hozta el a finneknek. A felvételen Oulu üres belvárosát látjuk és a városházát.
Április 24-én mutatta be a finn társadalombiztosítási intézet, a Kela (Kansaneläkelaitos) az új, 2020-as babakelengyét. Idén először szavazni lehetett, hogy mi legyen a kinti kezeslábas mintája.
Május elsején, Vappu ünnepén a finnek hagyományos itala a sima (ejtsd: szima), a "mézsör" vagy "méhsör". A hagyományos édesség pedig a tippaleipä, amely egy kicsit a csörögére emlékeztet.
Május 1-je, Vappu kedvelt ünnep Finnországban. A majális, a tavaszünnep sok ezer éves hagyomány számos kultúrában. De vajon, hogyan ünnepelnek a finnek Vappukor?
A Lappföldi Rendőrkapitányságon dolgozik Artturi, a rendőrrénszarvas, aki édesanyját követte a fontos poszton. Írásunkban bemutatunk egy videót is arról, mi történik, ha mérges finn találkozik egy rénszarvascsordával az úton. Így Artturi mellett megismerhetjük a finn káromkodások teljes tárházát is.
Minna Canth XIX. századi finn író, újságíró, harcolt a finn nők egyenjogúságáért és a lányok iskolai oktatásáért, bemutatta a szegény emberek életét, fölhívta a figyelmet kora társadalmi problémáira. A realista finn dráma egyik legjelentősebb alakja. Színdarabokat, kisregényeket és novellákat írt, a társadalmi problémákat női szemszögből mutatta be. Ő az egyik első modern finn író és az első finn újságírónő.
Laskiainen, azaz húshagyókedd napja keresztény ünnep, a farsang utolsó napja, utána kezdődik a nagyböjt. Laskiainen ünnepéhez azonban számos régi, pogány népi hagyomány, hiedelem is kapcsolódik Finnországban.
A farsang utolsó napja, húshagyókedd a húsvéti 40 napos nagyböjtöt megelőző mulatozásokat lezáró ünnepnap. Finnországban ezen a napon eszik a laskiaispullát, a húshagyókeddi kalácsot. Bemutatunk egy vegán változatot is.
A Mikulás, Joulupukki (Karácsonyapó) Finnországban szentestén viszi az ajándékokat a jó gyerekeknek. Rénszarvasok húzta szánon – amely a földön fut, s nem a levegőben röpül – jár házról-házra. A Mikulás az ajtón megy be a házba – s nem a kéményen át –, és az első kérdése az, hogy „Laknak-e itt jó gyerekek?”
A finnek nemzeti ünnepe december 6., a függetlenség napja. 1917-ben ezen a napon kiáltották ki Finnország elszakadását Oroszországtól. Finnország 1154 óta svéd uralom alatt állt, majd 1809-től a függetlenség kikiáltásáig a cári Oroszország önálló Finn nagyhercegsége volt.
Az áfonyaszedés mellett a gombászás is kedves időtöltése a finneknek. A sok finom gombás étel mellett maga a gombaszedés is nagy élvezet: barangolni az erdőben, lesni, hol bújnak meg a gombák, fölismeri a fajt, begyűjteni az ismert gombákat.
Lappföldön az aranyásók manapság is 20–35 kg aranyat találnak évente Ivalojoki és Lemmenjoki körzetében. 2020 után csökkenni fog ez a mennyiség, mert a bányászati törvény megtiltja a munkagépekkel történő aranybányászatot Lappföldön.
