Minna Canth XIX. századi finn író, újságíró, harcolt a finn nők egyenjogúságáért és a lányok iskolai oktatásáért, bemutatta a szegény emberek életét, fölhívta a figyelmet kora társadalmi problémáira. A realista finn dráma egyik legjelentősebb alakja. Színdarabokat, kisregényeket és novellákat írt, a társadalmi problémákat női szemszögből mutatta be. Ő az egyik első modern finn író és az első finn újságírónő. 

Finnországban a szökőnaphoz kapcsolódik egy érdekes hagyomány: ezen a napon a nők kérhetik meg a férfiak kezét. 

Laskiainen, azaz húshagyókedd napja keresztény ünnep, a farsang utolsó napja, utána kezdődik a nagyböjt. Laskiainen ünnepéhez azonban számos régi, pogány népi hagyomány, hiedelem is kapcsolódik Finnországban. 

A farsang utolsó napja, húshagyókedd a húsvéti 40 napos nagyböjtöt megelőző mulatozásokat lezáró ünnepnap. Finnországban ezen a napon eszik a laskiaispullát, a húshagyókeddi kalácsot. Bemutatunk egy vegán változatot is.

A téli autózás a finneknek nem nagy szám, hiszen gyakran fél évig is havas a táj. Általában szöges gumit használnak, mint ahogy a télen kerékpározók többsége is. A videón Mikkeli felől közelítjük meg Pieksämäkit. 

A Mikulás, Joulupukki (Karácsonyapó) Finnországban szentestén viszi az ajándékokat a jó gyerekeknek. Rénszarvasok húzta szánon – amely a földön fut, s nem a levegőben röpül – jár házról-házra. A Mikulás az ajtón megy be a házba – s nem a kéményen át –, és az első kérdése az, hogy „Laknak-e itt jó gyerekek?”

Finnország területe több mint 10 ezer éve lakott, őslakói minden valószínűség szerint a számik voltak. Eltérő a vélemény arról, hogy a finnek ősei mikor jöttek erre a területre, ez valamikor 5–7 ezer évvel ezelőtt lehetett. A finn népesség pedig egyre északabbra tolta föl a számikat. Február 6. zászlós ünnep Finnországban, a számik és a számi kultúra napja.

Február 5. zászlós ünnep Finnországban, a finn himnusz költőjére, Johan Ludvig Runebergre emlékeznek ezen a napon a finnek.

5. helmikuuta on Suomen kansallisrunoilijan, Johan Ludvig Runebergin päivä.

Január végén, február elején a finn himnusz költőjének tiszteletére Runeberg tortácskáját eszik a finnek. 

Október 10-e a finn irodalom és Aleksis Kivi napja, és így zászlós ünnep Finnországban. Aleksis Kivi az első finn nyelvű hivatásos író, leghíresebb regénye A hét testvér, a Seitsemän veljestä.

A Karácsony (Joulu) Finnországban is a legfontosabb családi ünnep. Sok dologban hasonlít a finn Karácsony a magyarra, de azért akadnak jócskán eltérések is. Néhány  finn karácsonyi dalt és egy finn mesefilmet mutatunk be írásunkban.

Az Oului rendőrség és Petrus Schroderus új karácsonyi dallal jelentkezett. Ezzel kíván a rendőrség nyugodt karácsonyt, és kéri a finneket, hogy az ünnepek alatt is maradjanak otthon. Majd hozzáteszik: nem vagy egyedül, kérj segítséget! Sajnos Finnországban is sokakat megvisel a bezártság, nekik is szól ez a dal. 

A finn karácsonyi asztal egyik szerepelője Hanna néni keksze, a Hanna-tädin kakut. Nagyon közkedvelt Finnországban ez a finom aprósütemény, szinte mindenütt része az ünnepi menünek. Sőt, szépen becsomagolva saját kezűleg készített karácsonyi ajándék is lehet.

A mézeskalácsunk finn megfelelője a piparkakku, amely méz helyett melasszal készül, de a fűszerezése a mi mézesünkéhez hasonló. 

A finn karácsonyi asztal főszereplője az egyben sült sonka. Mellé különféle sütőben sült zöldség ételeket „laatikko”-kat kínálnak: répából, burgonyából, karórépából, azaz lanttuból. (A lanttulaatikko receptje.) És sokféle saláta is kíséri a sonkát, a legnépszerűbb a céklasaláta, a rosolli.

Finnországban a karácsonyi asztalról nem hiányozhat a karórépából készült körítés, a lanttulaatikko.

A finnek nemzeti ünnepe december 6., a függetlenség napja. 1917-ben ezen a napon kiáltották ki Finnország elszakadását Oroszországtól. Finnország 1154 óta svéd uralom alatt állt, majd 1809-től a függetlenség kikiáltásáig a cári Oroszország önálló Finn nagyhercegsége volt.

Finnországra is jellemző, hogy a fiatalok elhagyják a kis falvakat, és a nagyvárosokba költözzenek. De ezzel párhuzamosan mindig akadnak olyanok is, akik békés vidéki környezetben, a természet közelségében szeretnék fölnevelni gyermekeiket, vagy eltölteni nyugdíjas éveiket. Most az Isten háta mögött fekvő Juntusranta új lakóin keresztül szólunk a finn vidéki élet szépségeiről és nehézségeiről.

Igen, nehéz nyelv a finn, nagyjából annyira, mint a magyar. Nekünk, magyaroknak, könnyebb megtanulni finnül, mint mondjuk az angoloknak, viszont az észteknek könnyebb, mint nekünk, hiszen az észt a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartozik.

A selkokieli, a könnyen érthető nyelv a finn egyszerűsített változata: egyszerűbb, gyakran használ szavak, egyszerű nyelvtani szerkezetek és rövid szavak, mondatok jellemzik a nyelvet. Felmérések szerint minden tizedik finnek jelent nagy segítséget a könnyített finn nyelv.