Forrás: Wikipedia

A finnek nemzeti ünnepe december 6., a függetlenség napja. 1917-ben ezen a napon kiáltották ki Finnország elszakadását Oroszországtól. Finnország 1154 óta svéd uralom alatt állt, majd 1809-től a függetlenség kikiáltásáig a cári Oroszország önálló Finn nagyhercegsége volt.

 

A függetlenségi kiáltványt 1917. december 4-én írta alá a finn kormány , és 6-án hagyta jóvá a parlament. A pártok nem értettek egyet a függetlenség kikiáltásának módjában, amíg a konzervatív Pehr Evind Svinhufvud, a köztársaság első elnöke és támogatói az azonnali elszakadás mellett voltak, addig a szociáldemokraták a bolsevik Oroszországgal történt egyeztetés után szerettek volna függetlenedni. Végül a parlament 100-88 arányban hagyta jóvá Finnország függetlenségét.

Ám ekkor a külföldi államok – különböző megfontolásból – még nem ismerték el az önálló Finnországot. Először Oroszországgal kellett elfogadtatni az állam függetlenségét. A fehér katonai kormányzat ragaszkodott az egységes Oroszországhoz, ezért nem hagyta jóvá Finnország függetlenségét. Így Svinhufvud szenátusának Szentpétervárott a Népbiztosok Tanácsától kellett kérnie a finn függetlenség elismerését. Végül is a Lenin vezette tanács 1917. december 31-én ismerte el Finnország függetlenségét. Ezután már Európa legtöbb állama is elismerte az önálló finn államot. Azonban Nagy-Britannia és az Egyesült Államok csak majd egy évvel később, az I Világháború végén ismerte el a független Finnországot. 

1919 óta ünneplik Finnországban meg a függetlenség napját december 6-án. 

 

Svinhufvud vezette finn kormány, amely kikiáltotta Finnország függetlenségét

Svinhufvud vezette finn kormány, amely kikiáltotta Finnország függetlenségét (fotó)

 

Polgárháború

A független Finnország történelme véres polgárháborúval kezdődött, a fehérek és a vörösök 1918. január 27. és május 15. között harcoltak, utána pedig a fehérek győzelme után véres megtorlás következett, összesen közel 37 ezren estek áldozatul a testvérharcnak. 

 

 Emlékmű Lahtiban, a Fellmanni parkban. Itt volt az egyik legnagyobb börtöntábor a polgárháború után.

Emlékmű Lahtiban, a Fellmanni parkban. Itt volt az egyik legnagyobb börtöntábor a polgárháború után (Fotó: Matti Touko)

 

Hagyományok a függetlenség napján

 

Zászlófelvonás

1957 óta a központi zászlófelvonás a Csillagvizsgáló dombon reggel 9-kor kezdődik, ahol is beszédek hangzanak el és kórusmuzsika szól, még a legzordabb időjárás esetén is. De ünnepélyes zászlófelvonást tartanak sok településen is.

 

Istentiszteletek

A függetlenség napján istentisztelet tartanak a templomokban, ahová sokan népviseletbe öltözve mennek el. Az állami vezetők, a parlamenti képviselők a Helsinki Székesegyházban tartott istentiszteletre mennek el, amelyet, mint a többi ünnepi eseményt a televízió is közvetíti.

 

Hősi emlékművek

Az ünnepnapon megemlékezéseket tartanak a háborús hősi emlékműveknél is, virágot visznek, gyertyát gyújtanak az elesett katonák sírjainál. Finnországban mindenütt a temetőkben, ami legtöbbször a templomkert a település hősi halottai külön parcellákban nyugszanak. 

 

Kitüntetések

Ezen a napon adják át az állami és katonai kitüntetéseket, valamint a hadseregben ilyenkor vannak az előléptetések.

 

Katonai parádé

Az ünnep tiszteletére minden évben más és más városban tartják az állani függetlenség napi katonai parádét, amelyen a háborús veteránok is részt vesznek. Például 2015-ben Jyväskyläben, 2014-ben Hämeenlinnában rendezték a katonai felvonulást.

 

A 2010-ben Kuopióban rendezett állani függetlenség napi katonai parádé

 

A diákok fáklyás felvonulása

A függetlenség napján az egyetemi városokban a diákok fáklyás felvonulásokat szerveznek. 

 

A 2009-es helsinki felvonulás

 

Gyertyagyújtás a finn függetlenség napján

Gyertyagyújtás

A függetlenség napján hagyományosan sokan két kék-fehér gyertyát gyújtanak az ablakban Finnországban. Eredetileg még a svéd időkből származik a hagyomány, amikor is akkor kellett az ablakokban gyertyát gyújtani, amikor a király Finnországban tartózkodott. Az orosz időkben pedig, amikor a cár vagy családja látogatott a finnekhez. Majd pedig Runeberg napján február 5-én tettek égő gyertyákat az ablakokba az oroszosítás ellen tiltakozva. A függetlenség napján pedig 1927-től égnek a gyertyák az ablakokban este 6-tól 9-ig.

 

(Fotó: tunturisusi.com)

 

 

 

Elnöki fogadás

A nap fénypontja pedig az elnöki palotában adott fogadás, amelyet a tévé is közvetíti, amikor is a finnek végig nézhetik, amit a vendégeket fogadja az elnöki pár. A rendezvényre meghívják a kormány, a parlament tagjait, diplomatákat, veteránokat, lelkészeket, művészeket, újságírókat, sportolókat, valamint néhány egyszerű földi halandót is, például kitüntetett egészségügyi dolgozókat, tanárokat. A fogadás egyben nagy ruhabemutató is, a vendégek egy része népviseletben jelenik meg a fogadáson, különösen szép a számik színes öltözete.

 

 

A 2013-as tudósítás, rendhagyó módon Tamperéből, mert tatarozták az elnöki palotát

A vendégek fogadása egy órán keresztül tartott, néhány érdekesség: a veteránok körülbelül a 19. perctől érkeztek, sok köztük az idős hölgy, akik a Lották szürke egyenruhájában érkeztek a fogadásra. A Lották a háborúban a katonák segítői voltak, főleg betegeket látták el, de számos feladatot ők kaptak, így például a megfigyelőtornyokban is dolgoztak, az ellenség mozgását figyelték, főztek, ellátták a lovakat. Népviseleteket láthatunk a következő időpontokban: 27:50, 28:30, 30:40, 56:18, számi népviselet: 31:38, roma: 35:45, 

 

Néhány rendhagyó mozzanat, szoknyataposás, kétszeres vagy épp kihagyott kézfogás 2014-ből, már az elnöki palotából

 

Ételosztás

Veikko Hursti hosszú évek óta a szegény embereket látta vendégül a függetlenség napján, halála után fia, Heikki Hursti folytatta a hagyományt.

 

 Veikko Hursti ételosztás

 2014-ben 800 adag borsólevest (hernekeitto) sok füstölt hússal, szendvicset és kávét kaptak Heikko Hursti vendégei (Fotó: Trond H. Trosdahl,  Lehtikuva)

 

Ismeretlen katona

2000 óta minden évben levetítik a televízióban az Ismeretlen katona (Tuntemeton sotilas) című filmet, amelyet Väinö Linna – magyarul is megjelent – regénye alapján Edvin Laine rendezett.

  

Ismeretlen katona című film eleje és vége az 1955-ös feldolgozásból, aláfestő zene: Jean Sibelius: Finlandia 

 

 

Hyvää itsenäisyyspäivää!

 

Forrás: Wikipedia, Arja Lento, YLE