Két humoros írásunk – Milyenek a finn férfiak és A finn férfi a szaunában – után, most megpróbáljuk komolyan elmondani, milyenek is a finnek. Amit bemutatunk, tulajdonképpen az, milyen is a hagyományos finn értékrend. No és szóba kerül néhány szokás is.
|
Természetesen itt is, mint minden általánosítás esetében igaz, hogy jócskán vannak kivételek, sőt Finnországban tájegységenként is nagyok lehetnek az eltérések. Például egy, a keleti országrészből származó karjalai vagy savói nagyban különbözhet egy nyugati Satakunta tartománybelitől vagy az ország középső részén élő hämeitől. És akkor a számikról még nem is beszéltük. Ugyanígy nagy lehet az eltérés a Helsinkiben lakók és az Isten háta mögötti kis faluban élők között.
|
|
Alapvető finn értékekAz egyenlőség és az igazságosság alapvető értékek a finnek számára. A finnek ezen, általánosan elfogadott értékeit az alkotmány is kimondja: a finn társadalomban mindenki egyenlő, és mindenkivel igazságosan, méltányosan kell bánni. A női egyenjogúság terén a finnek mindig is élen jártak. 1906-ban szavazta meg a finn parlament az általános és egységes választójogot: minden felnőtt finn, így a nők is választók és választhatók lettek. A finn parlament volt a világon az első, amelynek munkájában nők is részt vettek. Az 1907-es választások után 19 nő jutott be a parlamentbe, az akkor még nem független Finnországban, mivel az ország az orosz cári birodalom nagyhercegsége volt. Finnországban nagyon lényeges még a becsület, fontos, hogy mindig megtartják a szavukat, az ígéreteiket, és betartják a megállapodásokat. Ez nem csak a barátokra vagy az üzletfelekre igaz, hanem a szolgáltatókra vagy épp a szerelőkre is. Az adott szóhoz kapcsolódik a pontosság, ha valaki azt mondja, 4-re jön, akkor pontosan 4-kor megszólal a csengő. Gondot jelent viszont a túlzásba vitt megfelelési kényszer a jó kislány, hyvä tyttö, jó kisfiú, hyvä poika tünet. Ez sajnos a politikusokra is jellemző, mindig fontosabb kérdés számukra, milyennek is látják külföldön az épp aktuális finn politikai döntést, mint a saját polgáraik. A szerénység alaptulajdonsága a finneknek, nem szeretnek kiemelkedni a csoportból, nem dicsekszenek.
Finlandia-hiihto nemzetközi sífutó maraton
|
|
Az egészség, a sport, az egészséges életmód is meghatározója a finneknek. Sportolnak télen-nyáron. Télen a sífutás, síugrás és a jégkorongozás, nyáron a futás, úszás kerékpározás a legnépszerűbbek, no és a sauvakävely, a nordic walking, ez utóbbi főleg az idősebbek között népszerű, akik a téli lékúszásnak is nagy kedvelői.
Lékúszás, avantouinti
|
|
Ha még szeretnénk általános, a finnekre jellemző dolgot említeni, akkor a természet közeli élet, a természet szeretete, amit ki kell emelnünk. Az ország 70 százalékát erdő borítja. (Ez megközelíti Nagy-Britannia területét.) Közel 188 ezer tó és majd 180 ezer sziget van a Finnországban.
Nyaraló, mökki az erdőben, a tóparton
|
|
ÜdvözlésekA kézfogás bevett üdvözlési forma Finnországban, bár nem annyira elterjedt mondjuk, mint Magyarországon, sokszor csak egy intés helyettesíti. Öleléssel csak a közeli barátokat, rokonokat üdvözlik a finnek, de nem minden családban. Gyakori – főleg a férfiak körében –, hogy a rokonokat sem ölelik meg. A puszi ritka üdvözlési forma.
Szemtől-szembenFinnországban is fontos, hogy egymás szemébe nézzünk beszélgetés közben. Ha valaki oldalt vagy lefele néz ilyenkor, azt itt sem tartják egyenes embernek.
|
|
BeszélgetésA finnek számára nem könnyű beszélgetést kezdeni egy idegennel. Emiatt a finnek első pillantásra csendesnek, szűkszavúnak és szégyenlősnek tűnnek. Finnek egyszerűen beszélnek, elmondják a dolgokat egyenesen és őszintén. A hallgató feltételezi, hogy a másik igazat mond, így amit hallanak, azt komolyan veszik, és elvárják az összhangot a beszéd és a tettek között. A finnek nyugodtan, csendesen beszélnek, a beszéd közben hosszabb a szüneteket is tartanak. A csend nem negatív dolog, hanem természetes, a finnek nem érzik úgy, hogy a néma pillanatokat ki kellene tölteni beszéddel. Finnországban sem illik megszakítani a másikat, amikor beszél, a finnek is elvárják, hogy a beszélgetőpartner megvárja, amíg ő befejezi a mondanivalóját.
A finnek nem a szokták kimutatni az érzéseiket a nyilvánosság előtt. Beszéd közben, nem illik felemelni a hangot, különösen nyilvános helyen. A finnek a konfliktusok esetén is, nyugodtan beszélnek. A hangos beszédet kellemetlennek, sőt fenyegetőnek tartják. A zárkózottság számos gond forrása lehet az életben, és ez nem csak a finnekre igaz, hanem általános emberi probléma, ami a finneknél hangsúlyozottabban előjön. Aki már járt Finnországban, vagy vannak finn barátai attól függően, hogy melyik területet ismeri, merőben más véleménye lehet a finnekről. Például az, hogy ki mennyire beszédes vagy szótlan nagyban függ attól is, az ország melyik területéről származik. Így például a dél-keleti országrészben fekvő Karjalában sokkal beszédesebbek, közvetlenebbek az emberek, amíg a nyugati Satakuntában vagy a középső területen fekvő Häme-ben, ahol sokkal zárkózottabbak a finnek, és keveset beszélnek.
Az itt elmondottak alól kivételt jelentenek a tévéviták, a politikusok és az ittas emberek.
|
|
Szauna
A szauna a finn kultúra fontos része, több szerepe is van, egyrészt a tisztálkodás része, másrészt a pihenést és az egészség megőrzését szolgálja lelki és testi értelemben is. A szauna a csend, a békesség helye. A finnek általában a hétvégén szaunáznak, de az sem ritka, hogy valaki naponta, kétnaponta befűti a szaunát. A szaunázni meztelenül szoktak, ha barátok, ismerősök együtt szaunáznak, akkor a nők és a férfiak külön mennek. De nem csak rokonokkal, barátokkal szaunáznak, ez lehet az üzleti tárgyalás része is. A szaunázást – főleg a mökkiben – gyakran követi grillezés, sörözés.
Pekka Halonen: A szaunában (commons.wikimedia.org)
|
|
Vendégségben a finneknélA finnek számára a magánélet szent. Másokhoz csak előre bejelentkezve szabad vendégségbe menni, simán előfordulhat, hogy ajtót sem nyitnak, ha bejelentkezés nélkül mennénk oda. A lakásba sohasem mennek cipőben, nagy udvariatlanság lenne cipőben belépni a szobába. Ha vendégségbe megyünk, a háziasszony már előre kikészíti számunkra – a nagy valószínűséggel saját maga kötötte – gyapjú zoknit. A fent már említett, pontosan érkező szerelő is kérés nélkül veti le a cipőjét az előszobában. Vendégségbe illik ajándékot vinni, az alap a háziasszony számára vitt virág, esetleg egy doboz kávé. Másnap pedig illik fölhívni a vendéglátókat, hogy köszönjük, és milyen jól éreztük magunkat.
Pekka Halonen festő háza Tuusulában
|
|
Miért is ilyenek a finnek?A finnek megértéséhez a történelmüket is ismerni kell. A zord telek, a nehéz megélhetés, a szegénység, a sok éhezés mind-mind nyomot hagyott a finnek lelkén. Hol svéd, hol orosz uralom alatt éltek, a nemzeti tudat, a nemzeti nyelv a XIX. században vált csak központi kérdéssé. Önálló államként pedig 1917. december 6. óta létezik Finnország. A történelemből, ha csak a XX. századot nézzük, akkor mély sebeket ütött rajtuk az I. Világháborút követően vívott 1918-as polgárháború, a Szovjetekkel szembeni 1939–40-es téli háború és az 1941. és 1944. közötti folytatólagos háború és a németek ellen vívott 1944–45-ös lappföldi háború. Minden temetőben megtalálható a hősök emlékműve és a sírjaik. A mai napig tart az elesettek hamvainak hazaszállítása saját településükre.
|
|
És ha valaki többet szeretne tudni a finnekről, annak ajánljuk például
Aki Kaurismäki (1957– ) filmjeit, aki a ’70-es évek finn életérzését szeretné bemutatni, mielőtt teljesen eltűnik a globalizációban
Bűn és bűnhődés (írta és rendezte: Aki Kaurismäki)
Jonathan Ross interjúja Aki Kaurismäkivel 1991-ből, sok filmrészlettel
Eino Leino (1878–1926) verseit (Forrás: Magyarul Bábelben) Sibelius zenéjét Jean Sibelius: Finlandia
Pekka Halonen (1865–1933) festő képeit
|
