Saimaa tavi gyűrűsfóka – Saimaannorppa, Forrás: www.sll.fi

Finnország egyetlen bennszülött emlőse, és mivel csak 360 példány él belőle, Európa egyik legveszélyeztetettebb faja a saimaannorppa, azaz a Saimaa tavi gyűrűsfóka. 

 

Eredetileg tengeri állat a gyűrűsfóka, azonban 8–9 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak alatt a mai Saimaa tó területe fölemelkedett, és a tó elvesztett a kapcsolatát a Balti-tengerrel. (Ez történt a Ladoga tóval is, és ott is él egy gyűrűsfóka alfaj: a Pusa hispida ladogensis.) Az itt ragadt gyűrűsfókák pedig alkalmazkodtak az édesvízi körülményekhez. Az idő 80 százalékát tölti víz alatt a saimaannorppa, egy alkalommal akár 25 percig is ott maradhat, sőt aludni is szokott a víz alatt.

 

Saimaannorppa, Fotó: Juha Taskinen/Yle
Fotó: Juha Taskinen/Yle

 

A saimaannorppa latin neve: Pusa hispida saimensis, régebben pedig Phoca hispida saimensis-nek hívták.



Testfelépítése

A saimaannorppa 130–145 centiméter hosszú és 50–90 kg tömegű. A felnőtt állatok sötétszürkék, világos–fehéres gyűrűmintákkal, innen van a nevük is, hogy gyűrűsfóka. A kölykök – ellentétben a gyűrűsfókák más alfajaival – szürkék.
A Saimaa tavi gyűrűsfóka a fej alakjában tér el leginkább a többi alfajtól, koponyája a legszélesebb orra pedig a legrövidebb. A leghosszabb a kúpos fóka (finnül: halli vagy harmaahylje, latinul: Halichoerus grypus) orra, innen kapta a nevét is, azaz, hogy kúp alakú az orra, a keleti-tengeri gyűrűsfókáé (finnül: Itämerennorppa, latinul: Pusa hispida botnica) pedig a kettő között van.

A gyűrűsfóka körülbelül 30 évig él, de fiatal korban nagyon nagy a halandóság, az első életévben a fókakölykök közel 70 százaléka veszti életét.

 

Saimaannorppa, forrás: Kotimaan Luonto-opas (WSOY)

 

Saimaannorppa, Saimaa tavi gyűrűsfóka (Fotó: Juha Taskinen/Yle)
Saimaannorppa, Saimaa tavi gyűrűsfóka (Fotó: Juha Taskinen/Yle)

 

Táplálkozása


A gyűrűsfóka édesvízi halakkal táplálkozik, naponta több mint két kilogramm halat eszik meg. Ősszel pedig, amikor a testét borító zsírréteget növeszti, akár 3–4 kg-ot is elfogyaszt egy nap. Egy év alatt több mint ezer kilogramm halat eszik meg egy felnőtt fóka, ezért is haragszanak rájuk a halászok. Fogazata úgy fejlődött, hogy csak a hal elkapására használja, majd a halat egészben nyeli le. 

 

A Luonnonsuojeluliitto, a természetvédelmi szervezet videója (Videó: Juha Taskinen)

 

A hosszú finn tél során úgy jut levegőhöz a gyűrűsfóka, hogy körmével lélegző léket vág a jégen. A saimaannorppa akár két méter vastag jégen is képes léket vágni, de a gyakorlatban legfeljebb félméteres vastagságú jeget kell átvágnia, mert még a tél elején vágott lékeket kaparja ki újra és újra.

Lélegző lék (Forrás: sll.fi)

 Lélegző lék (Forrás: sll.fi)

Szaporodása

A saimaai gyűrűsfóka 4–7 éves korban éri el az ivarérettséget, tél végén, koratavasszal van a párzási időszak. A szülés ideje február-március, amikor a jégtakaró a legvastagabb.
Szülés előtt a gyűrűsfóka fészket, hóbarlangot épít, ezt úgy készíti, hogy kimélyít egy lyukat a hóban, általában a parthoz közeli, a vízből kiemelkedő szikla fölött, főként a szigetek északi felén, mert ott gyűlik össze a legtöbb hó. A fókafészek építésére a legjobb az a hó, amelynek felszíne nappal megolvadt, éjjel megfagyott, emiatt lehet kemény és tartós a hóbarlang teteje.
Ha februárban nincs elég vastag hóréteg a fészek építéséhez, akkor önkéntesek havat lapátolnak, havat gyűjtenek a fókáknak a fészek építéséhez. A Saimaannorppa általában évről-évre ugyanoda építi a fészkét. A tél folyamán több fészket is épít, nem csak a szüléshez készít, hanem alvóhelynek is effajta hóbarlangot használ.

 

Fókakölyök, fókabébi (Fotó: Suomen luonnonsuojeluliitto)
Fókakölyök, fókabébi (Fotó: Suomen luonnonsuojeluliitto)

A nőstény egy fókabébinek ad életet, az ikerterhesség rendkívül ritka. Évente átlag az ivarérett nőstények 70 százaléka szül. A kölyök 5 kilogrammos, testének zsírrétege vékony. Az anyatej 40 százaléka zsír, a fókakölyök napi 1,1 liter tejet szopik, 2–2,5 hónapos koráig, amíg eléri a 20 kilogrammot.

 

Fókanaptár (Forrás: Metsähallitus)


Fókanaptár (Forrás: Metsähallitus)

Webkamera mutatja a fókák egyik kedvelt napozó helyét.

 

Számosságuk

A gyűrűsfóka egyetlen ellensége az ember. Évezredeken át – számítások szerint – akár 6 ezer fóka is élhetett a Saimaa tóban. Azonban 2016-ban már csak 360 Saimaa tavi gyűrűsfókát számoltak össze, számuk manapság folyamatosan nő, de ez kevés a stabilitáshoz. Legalább 400 állat és évi 80 születés kellene ahhoz, hogy biztonságos legyen a saimaai gyűrűsfóka fönnmaradása. Egy esetleges járvány az alfaj kihalásához vezethet, de a beltenyészet veszélye is jelentős kockázat. Gondot okozhat még a globális fölmelegedés okozta vízszintingadozás, de erre vonatkozóan még nincs elég adat.
2016-ban is tucatnyi szakember és több mint 100 önkéntes figyelte a fókafészkeket. 2015-ben 320-at tartottak nyilván, majd 2016. április elején 79 kölyköt számoltak össze, de őszre csak 360-ra nőtt a saimaannoppák száma, így vélhetőleg a kölykök fele elpusztult.

Az 1893-as becslés szerint 1300 saimaannorppa élt a Saimaa tóban, de még az 1900-as években is körülbelül ezer fóka volt. 

1892-től 1948-ig még fizettek is a vadászoknak a fóka megölésért, és sajnos csak 1955-ben szűnt meg hivatalosan a vadászata. Bár még az 1960-as években is a halászok nyomására évente körülbelül 10 állatra adtak ki vadászati engedélyt. A legkevesebb állat az 1980-as években volt: 120–150 darab lehetett, ebben az időben nagyobb ipari szennyezés érte a Saimaa tavat, ez lehetett a mélypont másik oka. Manapság – optimális körülményeket feltételezve – a tó akár 3800–4900 állatot is el tudna tartani.

 

Saimaannorppa a sziklán (Fotó: Markku Käyhkö)

Saimaannorppa a sziklán (Fotó: Markku Käyhkö)

Halászhálók

A finn fókákra leselkedő legnagyobb veszélyt ma a halászok, illetve a halászhálók jelentik, bár a saimaannorppa szigorúan védett állat, mégsem ritka, hogy halászhálóba gabalyodva veszti életét. Halászhálók és más horgászeszközök 1980–2010 között 146 gyűrűsfókát öltek meg.

 

Saimaa tó (maps.google.com)

 

A Saimaa tó a gyűrűsfóka élőhelye

 

Védelmük

Johan Axel Palmén professzor már 1905-ben felemelte szavát a fókák védelmében. Önkéntesek az 1920-as évektől kezdve erőfeszítéseket tettek a fókák megmentésére. De az 1960–70-es években fordult csak komolyabbra a fókák védelme. Az 1950-es értékhez képest nagyon hamar felére csökkent az állomány ennek egyik oka a nylon halászhálók elterjedése, a másik pedig a tó vizének magas higanytartalma (di-metil-higany) volt a már említett szennyezés miatt.
1979-ben a Joensuui Egyetem és a WWF Finnország alapította szervezet kezdte el a Saimaa tavi gyűrűsfóka megfigyelését és védelmét. A helyi lakosok – halászok, horgászok – egy részének ellenállásába ütközött a munkájuk, de kitartó munkával, oktatással lassan megváltozott az emberek véleménye.
Az igazi szemléletváltást azonban Juha Vainio dala hozta meg, amelynek címe a Bajszos agglegények (Vanhojapoikia viiksekkäitä).

 

 

 

 

A dal egy saimaai szigeti tanyáján élő nagybajszú agglegény magányosságáról és a szintén bajszos saimaai gyűrűsfókáról szól. Az öreg Mikkulainen a tanyája előtt ülve szájharmonikázik egy dalt, ami a magányosságáról szól, meghallja a fóka, fölemelkedik a hullámok közül, és a sziklára kiülve hallgatja az öreg Mikkulainen muzsikáját. Juha Vainio dala a vidék elnéptelenedésére és a fókák, meg a természet védelmére hívta föl a finnek figyelmét.

A szervezet védelmi munkáját a 1993-ban a Metsähallitus, a finn állami „Erdőigazgatóság” vette át, a tudományos munkát pedig továbbra a Joensuui Egyetem végzi. A fő költőhelyek területe pedig 1998-ban a Finn Natura 2000 hálózat része lett. Ezzel együtt halászat korlátozását is bevezették, amit folyamatosan szigorítottak, 2015-től teljesen betiltották a költőhelyek területén a halászatot április 15-től június 30-ig. Hogy ez elég-e, azt a természetvédők vitatják.

A jelenlegi szabályozás értelmében a saimaai gyűrűsfóka szigorúan védett állat, védelmére Finnország – nemzetközi egyezmények alapján kötelezettséget vállalt. A Linnansaari és Kolovesi nemzeti park területén található a védett saimaai gyűrűsfóka élőhelye.

Linkek

Ezen az oldalon az első rövidfilm a saimaannorppáról szól

Itt lehet támogatni a finn természetvédelmi szervezet fókamentő munkáját.

A saimaannorppa a Facebookon

Forrás: Wikipedia, Metsähallitus