Fehér éjszakák Utsjokiban – Yötön yöt Utsjoella

Utsjokiban legközelebb július 26-án, 0 óra 54 perckor nyugszik le a nap. Még május 16-án, 1 óra 37-kor kelt föl, azóta ott köröz rendületlenül az égbolton. A finnek ezt „yötön yö”-nek, éjszakátlan éjszakának nevezik, ezt mi magyarul inkább fehér éjszakának mondjuk.

 

Ennek természetesen ára van, amit télen kell megfizetniük az ott élőknek. Idén először január 17-én 11 óra 54 perckor kelt föl a nap, előtte november 26-án 12 óra 14 perckor ment le utoljára.

Ezen az oldalon a táblázatokból kiolvashatjuk, melyik nap, mikor kel és nyugszik le a nap Utsjokiban.


Itt pedig egy tetszőleges finn települést és egy időpontot beállítva megkapjuk a napkelte és a napnyugta időpontját. Ha több városnév is szerepel a kapott táblázatban, válasszuk ki a megfelelőt. (A táblázat „Näytä kalenteri” oszlopában az 1 kk 1 hónapot, a 3 kk 3 hónapot, a vuosi a teljes évet fogja megmutatni.)



Az északi sarkkörtől északra haladva nyáron egyre hosszabb időre nem nyugszik le a nap, és télen egyre hosszabb az éjszaka. Már a sarkkörön fekvő Rovaniemiben is egyhónapos nappal van nyáron, de természetesen Utsjokiban, mint a legészakibb településen a leghosszabb a nyári nap és a téli éjszaka. És amikor már lenyugszik a nap egy rövid időre, akkor sincs sötétség, csak szürkület. De sokkal délebbre, egész Finnországban Juhannuskor, a nyári napforduló idején éjfélkor is olyan világos van, hogy a szabadban olvasni is lehet.
(Számomra, a legérdekesebb az volt, amikor rájöttem, hogy a nap nem keleten kél, és nyugaton nyugszik, ugyanis az északra néző hálószobába nyaranta reggel és este is besüt a nap. Nálunk valahol északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik le a nap.)

 

 

 

Utsjoki neve északi számi nyelven: Ohcejohka
Inari nyelven: Uccjuuhâ
Kolta számi nyelven pedig: Uccjokk


Az Európai Unió legészakibb pontja (kép: saamivillage.fi)

Az Európai Unió legészakibb pontja (kép: saamivillage.fi)

Utsjoki körzete Finnország legészakibb területe, maga a város Finnország és egyben az Európai Unió legészakibb települése. Az amúgy sem sűrűn lakott Finnországban (16 fő/km2) itt az egyik legkisebb a népsűrűség a szintén északon fekvő Savukoski és Enontekiö után: 0,24 lakos négyzetkilométerenként, ami azt jelenti, hogy 4 négyzetkilométerenként lakik átlagosan egy ember Utsjokiban.
Területe 5372 km², ebből 227,48 km² édesvíz-felület, lakossága 1995 óta folyamatosan csökken, akkor 1568-an éltek ott, 2015-ben pedig csak 1264-en.

 

A lakosság kor szerinti megoszlása 2014-ben

0–14 év 15,1 %
15–64 év 58,3 %
64 év fölött 26,6 %

 


 

A lakosság anyanyelv szerinti megoszlása 2014-ben

finn  50,4 %
számi nyelvek 45,7 %
svéd  0,6 %
egyéb  3,3 %

 

Ezek az adatok nem tükrözik pontosan a nemzetiségeket, ugyanis sok száminak finn az anyanyelve a régebbi idők erős „finnesítése” miatt. Most próbálják visszatanítani őseik nyelvére a számikat.

Skandinávia őslakóiról, a számikról itt található írásunk.

A turisták egyik kedvenc célpontja a Teno folyón a lazachorgászat (Fotó: holidayvillagevalle.fi)


A turisták egyik kedvenc célpontja a Teno folyón a lazachorgászat (Fotó: holidayvillagevalle.fi)

Közlekedés


Utsjokiba az E75-ös úton jutunk el, ez egyben a finn 4-es út, amely Helsinkiből vezet a településre, hossza 1295 km, ezzel Finnország leghosszabb főútvonala.
Utsjoki a Teno folyó, a finn-norvéghatárfolyó partján fekszik.


Utsjoki körzetének települései:

Nuorgam, Utsjoen kirkonkylä („Utsjoki templomfalu”, így nevezik a finn települések központi részét, ahol a templom is fekszik), Nuvvus, Dalvadas, Outakoski, Rovisuvanto, Karigasniemi és Kaamasmukka.


Itt található a Saamen silta, a Számi híd, amely Finnországot köti össze Norvégiával a Teno folyón keresztül. 1993-ban épült a 300 méter hosszú, 2 pilonos, ferdekábeles híd.

 

Saamen silta (Fotó: mtv.fi) 

Saamen silta, Számi híd (Fotó: mtv.fi)

 

A területen a fő megélhetési forrása a rénszarvas. A számi családoknak nagy rénszarvas csordái vannak, az állatok minden porcikáját felhasználják, amit nem esznek meg, abból használati tárgyak, ajándéktárgyak készítenek.

Jelentős a terület idegenforgalma és a határokon átnyúló kereskedelem. A norvégok a rénszarvashús és a feldolgozott hústermékek fő vásárlói. De a 2001-ben Nuorgamban és 2014-ben Karigasniemiben nyitott Alko üzleteket (a finn állam tulajdonában lévő alkoholt árusító boltok) nagy előszeretettel használják a norvégok is.

 

Fotó: holidayvillagevalle.fi


Fotó: holidayvillagevalle.fi

 

Vallás


Itt található az Utsjoki Evangélikus Egyház, amely kétnyelvű, azaz a templom egyaránt mondanak misét finn és számi nyelven, és egyben ez az egyetlen számi többségű egyházközség Finnországban. A templom Oului Egyházmegyéhez tartozik.

 

Az utsjoki templom az egyetlen számi többségű egyházközségé Finnországban (Forrás: Utsjoen Seurakunta)

Az utsjoki templom az egyetlen számi többségű egyházközségé Finnországban (Forrás: Utsjoen Seurakunta)

Természet


Utsjoki növényvilága sarkvidéki tundra és a tajga. Itt a tél hosszú, hideg és sötét, amíg a nyár rövid, hűvös, de annál világosabb. A fák lassan nőnek, és csak rövid tenyészidejű növényeket lehet termeszteni, viszont sok bogyóféle nő itt.
A viszonylag lapos Finnország északi területein találhatók a tunturik, a lappföldi hegyek. A tunturi 1,6–3 milliárd évvel ezelőtt született, azóta alaposan lekopott, lágy vonalú, lapos hegy, amelyen nem igen nőnek fák.

 

Ailigas tunturik (Fotó: inarisaariselka.fi)

Ailigas tunturik (Fotó: inarisaariselka.fi)

Utsjoki területén található a Kevo Természetvédelmi terület, ahol 63 km hosszú, és 86,5 km hosszú túraútvonal található. A túraútvonal 40 kilométere a Kevo folyó (Kevojoki) helyenként 80 méter mély szurdokában halad. A park többi része szakadékokkal tagolt fennsík. A természeti értékek megőrzése érdekében a kirándulóknak szigorúan tilos elhagyniuk a kijelölt útvonalat.

 

Kevo kanyon (Fotó: Annakaisa Vänttinen)


Kevo kanyon (Fotó: Annakaisa Vänttinen)

Ugyancsak kedvelt a 60–70 km hosszú Nuorgam–Sevettijärvi túraútvonal is. Aki szeretné ezt az utat végigjárni, annak előbb le kell adnia adatait és a tervezett útvonalat, majd a szállásként szolgáló kunyhókban be kell írnia a vendégkönyvbe, hogy ott járt, végül, ha megérkezett azt is jelentenie kell. Ennek célja, hogy eltűnése esetén, amikor a keresésére indulnak, könnyebben megtalálják a turistát.

Az északi fény, a revontuli

 

 

 

A sarki fény vagy, ahogy az északi féltekén mondjuk, az északi fény késő ősztől kora tavaszig látható jelenség az égbolton, és a légkörbe jutó töltött részecskék okozzák. Főleg a sarkkörön túl látható, de nagyritkán, még Magyarországon is előfordul.

Az északi fény, a revontuli (Fotó: holidayvillagevalle.fi)


Az északi fény, a revontuli (Fotó: holidayvillagevalle.fi)

 

Forrás: fi.wikipedia.org, saamivillage.fi