A finn keresztnevek között sok a rövid, nekünk becenévnek tűnő, és a legtöbb női név magánhangzóra végződik, főleg a-ra. A férfinevek között pedig sok végződik i-re, o-ra, de köztük már többnek van a végén mássalhangzó. 

Régen

A finn keresztnevekről írásos emlék csak a kereszténység elterjedése után, a XII. századtól maradtak fenn. A középkorban Finnország a svéd királyság része volt, emellett a városi polgárságot főleg svéd és német nemzetiségűek alkották, így azután az ősi finn keresztnevek egyre inkább kiszorultak a köztudatból. Finnországban a XIX. század közepén, a nemzeti romantika idején a finn nemzeti „fennomán” mozgalom hatására kezdtek elterjedni újra az ősi finn keresztnevek. Mivel ezek a köztudatból eltűntek, újra felelevenítették őket: sok megmaradt a népdalokban, népmesékben, a vezetéknevekben és a helynevekben, ugyanis gyakran a településnevek, tanyák a terület első gazdájáról kapták a nevüket. Így például Untamala község nevében felfedezhető az Unto vagy Untamo név, amely az ősi nevek közé tartozik. Voltak olyan területek is, ahol tovább fennmaradtak az ősi finn keresztnevek, mint például Savóban, ahol viszonylag elzártabban éltek az emberek, ilyen név a Joutti.

A népdalokban, népmesékben fent maradt régi finn keresztnevek az Elias Lönnrot által összegyűjtött Kalevalában is szerepelnek, ezek közül is manapság a legnépszerűbbek a Väinämö, Kullervo, Ilmari, Ahti és Kaleva. 

Sok ősi finn keresztnév található ezen a honlapon

Unto Mononen (1930-1968) zeneszerző, énekes, a leghíresebb tangó a Satumaa szerzője (Kép: niinijokipappinen.net)

A XIX. században elkezdődött az idegen eredetű keresztnevek finnesítése, és új, finn keresztnevek alkotása.

Erről részletesen Buzgó Anita: Az idegen eredetű keresztnevek adaptációja a finnben című tanulmányában olvashat.

Manapság

Ma a finn keresztnevek között ‒ mint általában a keresztény országokban ‒ sok bibliai, azaz héber eredetű található, ilyen a finn nevek 40 százaléka. Ugyanakkor sok görög és római gyökerű név is közkedvelt, amelyek gyakran egyben szentek nevei is (például: Markus és Laura). De számos germán név is ismert a finneknél (például: Eero és Emma). Sőt a keltáktól örökölt nevek is népszerűek, és vannak olyanok is, amelyek különböző tárgyakat természeti jelenségeket jelentenek (például: Satu ‒ mese és Vuokko ‒ kökörcsin).

Kaste – keresztelő (Kép: porvoonseurakunta.fi)

A névadás

Finnországban a gyermek névadása a következőképpen zajlik: a gyermek születése után a kórház bejelenti az anyakönyvi hivatalnak vagy, ha nem kórházban született a gyermek, akkor a szülésnél segédkező hivatalos személy jelenti a gyermek születését. (Anyakönyvi kivonatot Finnországban nem használnak, a népesség nyilvántartó központban szerepelnek a szülők adatait.) A szülőknek két hónap áll rendelkezésre, hogy eldöntsék, milyen név illik a legjobban az új jövevénynek. A gyermek 1‒3 keresztnevet kaphat. Manapság Finnországban a legtöbb embernek két keresztneve van, és ebből általában csak egyet használnak. Akinek két‒három keresztneve is van, annak általában azt is meg kell adnia, melyik nevét használja, legtöbbször az elsőt vagy az is előfordulhat, hogy a két‒három keresztnevet együtt használják, például: Maria Kaisa Aula. A nem használt keresztnevet általában csak kezdő betűvel jelölik, például: Risto E. J. Penttilä. 

Fiú vagy lány?

Korábban a törvény nem rendelkezett arról, hogy a nevek nemet is jelöljenek, így előfordult, hogy az olyan népszerű férfineveket is kaptak lányok, mint például Anttila, Lauri, Mattila, Mikko és Pekka, vagy lány neveket kaptak fiúk, mint például Anna, Anni, Eeva, Maija vagy Tiina. Ma már a legtöbb keresztnév nemhez kötött. De még mindig előfordul, hogy ugyanazt a nevet fiúknak és lányoknak is adják, így például 2000–2006 között a Kaino (szemérmes, szerény) nevet 11 fiú és 9 lány kapta.

Finnországban is ismert a névnap, de nem akkora ünnep, mint Magyarországon.

Természetesen

A finnek szeretik a természetből vett keresztneveket, így például sokan kapnak virágnevet, például Kielo (gyöngyvirág), Kukka (virág), Lemmikki (nefelejcs), Lilja (liliom), Ruusu (rózsa) és Vanamo (lonc). Más növényfélékről származó nevek: Hilla (mocsári hamvas szeder), Kaisla (erdeikáka), Pihla (berkenye), Raita (kecskefűz), Ritva (gally), Tuomi (zselnicemeggy), Urpu (barka, nyírfarügy), Varpu (vessző) és Virpi (gally). 

Természeti jelenségek: évszakok, napszakok is lehetnek keresztnevek Finnországban. Így például Lumi (hó), Pilvi (felhő), Päivikki (a päivä szóból, jelentése: naptári nap), Suvi (nyár, régi szó), Talvikki (télen született gyermek, egyben a körtike virágnemzetség neve), Tuulia (a Tuulikki név vátozata, a Kalevalában Tapio lánya), Vilja (gabona), Pyry (hóvihar, főleg férfinév, de néhány nő is viseli), Tuisku (hófúvás hóvihar, női és férfi keresztnév is).

Vadon élő állatok és drágakövek nevét is adják gyermekeknek, ilyen például a Helmi (gyöngy) és a Jade. Természeti eredetű férfinév még Havu (fenyőág), Kivi (kő), Myrsky (vihar) és Visa (göndör nyír).

Finnországban helynevek is lehetnek keresztnevek, így például Inari (lappföldi település és tó), Saana (lappföldi hegy) ja Salla (lappföldi település). 

Az Inari-tó Lappföldön (Kép: Presse03, commons.wikimedia.org)

A legnépszerűbb nevek 2015-ben

2015-ben Venla és Leo voltak a legnépszerűbb első keresztnevek, 394 kislány kapta a Venla nevet és 405 kisfiú a Leo neve. Népszerű volt még lányos szülők körében a Sofia, Aada, Aino és Elsa nevek A kisfiúk pedig még az Elias, Onni, Eino és Oliver neveket kapták a legtöbben első keresztnévként 2015-ben. 

Ha a második és harmadik keresztneveket is hozzávesszük, akkor a legnépszerűbbek a lányok között a Maria, Sofia, Emilia, Aurora és Amanda voltak. A fiúk számára adott nevek között pedig a Juhani, Johannes, Olavi, Mikael és Oliver szerepelt a népszerűségi lista élén. 

A svéd nemzetiségű családokban a lányok közül az Ellen nevet kapták a legtöbben, 31-en, a fiúk közül pedig az Emil nevet 40 kis baba kapta 2015-ben. A svéd anyanyelvű családok körében első keresztnévként a következők voltak még a legnépszerűbbek: Saga, Amanda, Elsa és Ida, a fiús családokban pedig Oliver, William, Lucas és Max. Ha az összes keresztnevet nézzük, akkor a lányoknál: Maria, Sofia, Elisabeth, Linnea és Alexandra lett a győztes név a svéd nyelvű családokban 2015-ben, a fiúknál: Erik, Alexander, Johannes, Mikael és Emil.

2015-ben 56 546 gyermek kapott nevet Finnországban, ebből 27 541 volt lány és 29 005 volt fiú. Összesen 57 400 gyermek született, az eltérés abból adódik, hogy a szülők a gyermek kéthónapos koráig választhatnak nevet a babának 

Forrás: Népességnyilvántartó központ

Ilona Vappu Marjatta Koivisto-Ollikkala (1925‒2016) finn operaénekes (Kép: fi.wikipedia.org)

Ilona, Ilona…

Van egy magyar név is a közkedvelt finn női keresztnevek között, ez pedig a Kosztolányi által is megénekelt Ilona. Már a XIX. század végén is használt keresztnév volt a finneknél, majd azután egyre népszerűbbé vált. Érdekesség, hogy amíg Magyarországon egyre csökken népszerűsége, Finnországban továbbra is nagyon kedvelt. 2016 szeptemberében 3887 Ilona élt Finnországban, ahol az 1960-as, ’70 és ’80-as években néhány fiú is az Ilona nevet kapta. 

Az Ilona név népszerűségének oka, hogy az „ilo” szó jelentése „öröm” finnül. 

Ezen az oldalon meg lehet nézni, melyik név, milyen népszerű volt Finnországban az elmúlt 120 évben

Itt az Etunimihaku linkre kell kattintani, utána a kis téglalapba be kell írni a keresett nevet, majd a hae gombra kell kattintani. 

A legkedveltebb nevek

 2016 szeptemberében ezeket a női és férfi keresztneveket viselték a legtöbben Finnországban első keresztnévként. 

Forrás és még több statisztika: www.avoindata.fi

Népszerű finn nevek eredete és jelentése