Laskiainen (Elina Vanninen, Papunet.net)

Laskiainen, azaz húshagyókedd napja keresztény ünnep, a farsang utolsó napja, utána kezdődik a nagyböjt. Laskiainen ünnepéhez azonban számos régi, pogány népi hagyomány, hiedelem is kapcsolódik Finnországban. 

 

 

Laskiainen idején már érezhetően hosszabbak a nappalok, bár még minden hóval fedett, a tavasz már közeledik. Laskiainen napjának hagyományaiban pogány és keresztény vonások is fellelhetők. Bár a reformációval a nagyböjt jelentősége csökkent, ám számos népszokás, hiedelem és tilalom fennmaradt. 

Finnországban ősi paraszti munkaünnep volt ez a nap, így például hagyományosan ilyenkor a nők nem szőttek, fontak. És hogy egész évben jól menjen a munka, ezen a napon korán befejezték finnek a munkát, és még világosban mentek szaunázni, a szaunában pedig csöndben kellett maradni.

 

Len tilolása. Ez a kép biztosan nem húshagyókedden készült (Kép: Eurajoen Kotiseutuyhdistys)

Len tilolása. Ez a kép biztosan nem húshagyókedden készült (Kép: Eurajoen Kotiseutuyhdistys)

 

Régen a böjt miatt valamilyen húsos ételt ettek, hagyományosan rasvarieskát, árpaliszből készített lepénykenyeret a tetején húsos szalonnával és liharokkát, ami száraz zöldborsóból készült sűrű leves, belefőzött rozsszemekkel és disznócsülökkel vagy fejhússal. 

 

Rasvarieska (Kép: Ville Siliämaa, Wikimedia)

Rasvarieska (Kép: Ville Siliämaa, Wikimedia)

 

Az ételekhez is társultak mindenféle hiedelmek, így az ennivaló mindenekelőtt zsíros volt. Sőt evés után az ujjaknak és a szájnak is zsírosnak kellett lennie, hogy a tehenek több tejet adjanak, és a disznók jól hízzanak. Nem volt szabad letörölni a kezet, magától kellett lekopnia a zsírnak. Ennek köszönhetően jól ment a kaszálás, ha valaki mégis letörölte, akkor később kaszálás közben elvágta az ujját, tartotta a hiedelem. Az ételt egész nap az asztalon hagyták, hogy egész évben bőven legyen ennivalójuk.

 

Manapság húshagyókedden (mint általában a pénteki böjtöt megelőző csütörtökön is) a liharokka egyszerűbb változatát borsólevest, (hernekeitto) esznek a finnek, utána pedig laskiaispullát, húshagyókeddi kalácsot. Ez a sütemény az 1800 években vált népszerűvé Finnországban.

A laskiaispulla, húshagyókeddi kalács receptje

 

Húshagyókeddi kalács – Laskiaispulla

Laskiaispulla (Kép: www.maku.fi)

 

Laskiainen napján szánkózni mentek a dombra, és csúszkáltak a jégen vagy fakutyáztak. Lecsúszás közben pedig azt kiabálták, hogy „Pitkiä pellavia, hienoja hamppuja, räätikkäitä kun nurkanpäitä ja nauriita kuin lautasia”. Ezzel bőséget kértek az egész esztendőre. Ha pedig haragudtak a szomszédra, akkor kiálltak annak a szántóföldjére, és tövist meg gazt kívántak neki. Szánkózáskor minél messzebbre csúsztak, annál hosszabb lett a len szála. Egy másik hiedelem szerint, ha a nők kibontott hajjal jártak laskiainen napján, és gyakran kikefélték a hajukat, akkor tiszta, szálas, világos és fényes lett a len abban az évben.

 

A csúszkálás egy különleges formája a napakelkka, amikor a havon vagy a jégen egy tengely körül forgatható szánkó van. Az egyik forgatja a szánkón ülő társát. Ezt hívják még „hullu hevonen”-nek, azaz őrült lónak is.

 

Napakelkka, szó szerint pólus szánkózás (Kép: Petritap, Wikimedia)

Napakelkka, szó szerint pólus szánkózás (Kép: Petritap, Wikimedia)

 

Forrás: WikipediaElina Vanninen, Papunet.net