Még az 1920-as években kezdődött, hogy a finn babákat elkezdték napközben a szabadban altatni. Bár kevés kutatás áll rendelkezésre arról, milyenek a tényleges egészségügyi hatásai a szabadban való alvásnak, azonban a legtöbb finn szül ő meg van győződve arról, hogy a babának az a legjobb, ha minél többet alszik a szabad levegőn. Arvo Ylppö (1887-1992) gyermekorvos volt a finn csecsemő- és gyermekgondozó tanácsadó központok hálózatát kiépítője, erőfeszítéseit a finnek a „szakma legkiválóbb orvosa” élethosszig tartó címmel jutalmazták. Arvo Ylppö volt az, aki a tanácsadó hálózaton keresztül elterjesztette Finnországban a babák kinti altatását. 

A védőnő véleménye

Mirka Kallio védőnő szerint a finn gyerekek többségét a szabadban altatják napközben. Ez mindenképp ajánlott azoknak, akik a gyermeket biztonságos helyre tehetik ki: kertbe vagy akár az erkélyre, kivétel természetesen, ha valaki mondjuk egy forgalmas út mellett él. Esetükben távol a forgalomtól kell sétálni a babával. 

A nyáron született babákkal egyszerűbb, mivel őket a hazatérés után azonnal kint lehet altatni. 

A téli babák esetén az ökölszabály az, hogy a pár hetes kisbabát már ki lehet vinni rövid időre és fokozatosan kell növelni a kint tartózkodás idejét és gyakoriságát. Negyed órával érdemes kezdeni, így például már el lehet vele menni a közeli boltba. De a védőnő kihangsúlyozza, ‒10 Celsius-fok alatt pici babát ne vigyünk ki a szabadba! Ha otthon védett erkély vagy terasz van, akkor a szoktatás után már kint altathatunk egy kicsit nagyobb babát. Azonban a szülők feladata, hogy folyamatosan figyeljék, nem fázik-e, nem hűlt-e le túlzottan vagy nem izzadt-e meg a baba.  

Alvás a szabadban egész éven át (Kép: www.vau.fi)

Nyáron pedig arra kell figyelni, hogy a nap ne süsse a kisbabát, illetve a kocsit vagy a kiságyat, azaz, hogy folyamatosan árnyékban legyen. Fontos, hogy a szúnyogok, legyek és más rovarok ne zavarhassák a baba pihenését, ezért szúnyoghálóval kell betakarni, illetve lényeges még, hogy macska vagy mókus ne férjen hozzá. A nagyobb biztonság érdekében vannak, akik babamonitort is tesznek a kocsiba vagy a kiságyba.

Észak-finnországi vizsgálat

Nemrégiben Ouluban az egyetemen végeztek egy kutatást a szabadban altatás észak-finnországi gyakorlatáról, Marjo Tourula az egyetem doktorandusza szerint a szülők, akik részt vettek a vizsgálatban állítják: a kisgyermekek hosszabb ideig alszanak a szabadban, mint bent, vidámabban ébrednek, utána pedig jobb étvággyal esznek, és a babák maguk is szívesebben alszanak kint a szabadban, mint a szobában. Marjo Tourula, aki maga is három gyermek édesanyja szintén kint altatta gyermekeit. 

Marjo Tourula (Kép: Yle)

Milyen hidegben szabad kivinni a kisbabát?

Tourula szerint, bár az ajánlások változnak, nincs nagy eltérés a régi és az új határ között, ma azt tanácsolja, hogy mínusz 10 Celsius-fok alatt már érdemes bent altatni a babát. Bár vannak, akik még ‒15 fokig kint altatják a kicsit. A szülők körében az általánosan elfogadott érték mínusz 5 és mínusz 10 Celsius-fok között van.

Honnan tudjuk, nem fázik-e a baba, vagy nincs-e melege?

Az öltöztetésről azt mondja a kutató, hogy a baba nyakáról lehet megállapítani, megfelelően lett-e fölöltöztetve: ha hideg a kicsi nyaka, akkor elkél a melegebb ruha, ha pedig túl meleg a nyaka és nyirkos, izzadt, akkor bizony túl lett öltöztetve. Arra is gondolni kell, hogy az egészen kis babák még nem izzadnak, így az ő esetükben még óvatosabbnak kell lenni. Tehát a meleg, de nem izzadt nyak jelenti, hogy a baba megfelelően lett fölöltöztetve. Amikor alvás után bevisszük a babát és levetkőztetjük, figyeljük meg, hogy ha a keze-lába hideg, akkor legközelebb vagy öltöztessük fel jobban, vagy rövidebb ideig hagyjuk kint a szabadban.

Fontos, hogy folyamatosan figyeljük, meleg-e a baba!

Ügyelni kell kint tartózkodás idejének hosszára is, hiszen minél hidegebb van kint, annál hamarabb hűl le a baba. Mindenki a saját tapasztalatai alapján tanulja meg, mikor, mennyi ruha kell a babának. Így azután fokozatosan lehet növelni a kint töltött időt.

Hogyan öltöztessük a babát?

A gyermek réteges öltöztetése nagyon fontos, és az, hogy a kinti kezes-lábas elég bő legyen, és így elegendő légréteg legyen a különböző ruha rétegek között mivel, mint tudjuk, a levegő az egyik legjobb hőszigetelő. 

A finn családok a baba születése előtt babakelengyét kapnak, amelynek része a megfelelően meleg alsó és felső ruházat, a kinti kezeslábas, és a vastag hálózsák is.

A 2017-es babakelengye kezeslábasa, kéz- és lábvédője, alatta a vastag lábzsák

Alvás télen-nyáron a szabadban (Kép: Kela)

A hő a baba testéből több módon távozhat: hősugárzással, párolgással, hővezetéssel és hőáramlással. Az áramlással távozó hő mennyisége csökkenthető, ha a baba alá jó hőszigetelő anyagot fektetünk, ilyen például a báránybőr. 

Meleg kéz- és lábvédő a finn babakelengyében (Kép: Kela)

Rendszerint a szülők inkább túlöltöztetik a babát, mint alul. Általánosságban elmondható, hogy hideg időben a normál benti ruhára gyapjú felsőt, gyapjú zoknit, kezeslábast, vastag kéz- és lábvédőt ajánlott föladni.

(Kép: Kela)

A baba fejére nagy hidegben a meleg sapka alá nyakvédő vékony sapkát is javasol a szakember. Majd a meleg lábzsákra a babakocsi eső- és szélvédőjét is föl kell rakni. 

Megfázás, nátha esetén szabad-e kivinni a babát?

Jarmo Salo gyermekorvos arra hívta föl a figyelmet, hogy ha beteg, lázas a gyermek, akkor nem szabad hideg időben kivinni, de enyhe nátha nem akadálya a kinti altatásnak.

A kutatásról

Marjo Tourula doktori értekezéséből kiderült, hogy kint a gyermekek akár háromszor hosszabb ideig is alszanak, mint a lakásban. A legtöbb családban hasonlók a tapasztalatok: az alvás minősége jobb, frissebben ébrednek, és jobban esznek a babák. A szülők szerint, akik csecsemőként kint aludtak azok akár 4 évesen is szívesen kint alszanak a kiságyban. 

Alvás a szabadban egész éven át (Kép: Yle)

A kutatás azt is feltárta, hogy a baba kinti altatása könnyebbé teszi a család mindennapi életét és jobbá a hangulatát. Az egész nap ritmusa jó, ha a szülő tudja, mennyit alszik kint a gyermek, és frissen, vidáman ébred, így könnyebben tervezhető a nap.

Az északi országokra jellemző szabadban történő altatás leginkább a finn és a dán családokra jellemző. A kutatásban részt vett finn családok 95 százaléka altatja szabadban kisgyermekét.

Forrás: www.vau.fi, is.fi/perhe, www.perheaikaa.fi, yle.fi/aihe, Kela, Arvo Ylppö oldala