Inari számi népviselet

Finnország területe több mint 10 ezer éve lakott, őslakói minden valószínűség szerint a számik voltak. Eltérő a vélemény arról, hogy a finnek ősei mikor jöttek erre a területre, ez valamikor 5–7 ezer évvel ezelőtt lehetett. A finn népesség pedig egyre északabbra tolta föl a számikat. Február 5. zászlós ünnep Finnországban, a számik és a számi kultúra napja.

 

 

A számik vagy lappok, Skandinávia, pontosabban Fennoskandinávia* őslakói ma négy országban élnek: Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban. Finnországhoz hasonlóan egész Fennoskandinávia területén északra húzódtak a később betelepült vikingek és leszármazottaik, a norvégok, svédek valamint a finnek térhódítása következtében.

Pontosan nehéz megállapítani hányan vannak, de nagy valószínűséggel 50-100 ezer között mozog a számuk. Finnországban 5-9 ezer számi él. Nagy területen szétszóródva éltek, élnek, így kilenc (háromról tudunk még, amely már kihalt) nyelvjárásra tagolódik a finn-ugor nyelvcsalád finn ágához tartozó nyelvük. A szomszéd népcsoportok még megértik egymást, de a távolabbiak már nem. Körülbelül csak a számik fele beszél őseik nyelvén, legtöbben az északi számit.

A számik nem szeretik, ha lappoknak nevezik őket, számukra ez megalázó, így a inkább a számi nevet használjuk. 

 

 

A számik Skandinávia őslakosai

 Forrás: samediggi.fi

 

A számi nyelvek legfontosabb magyar kutatói 

Sajnovics János (17331785) jezsuita szerzetes volt az első, aki hírt hozott északi nyelvrokonainkról a XVIII. század második felében, 1769-ben járt Lappföldön a Hell Miksa udvari csillagász vezette expedíció tagjaként. A csillagászok Észak-Norvégiában, Vardø szigetén (finnül: Vuoreija vagy Vuorea, északi számiul: Várggát) megfigyelték a Vénusz átvonulását a Nap korongja előtt 1769 júniusában. Emellett az ott élő számik (lappok) nyelvét is tanulmányozták. Sajnovics először a magyar és a lapp nyelv hangzásának és hanglejtésének hasonlóságát vette észre, majd a szókészlet, a hangtan és az alaktan egyezését vizsgálta. Sajnovics János könyve 1770-ben jelent meg Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse címmel. 

 

Halász Ignác (18551901) írta le a pitei számi nyelvet (a térképen a 3.), a pitei számit ma már csak néhányan beszélik.  Három alkalommal járt Halász a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Lappföldön, az útjairól szóló könyv letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról. 

Halász Ignác Három lappföldi útja   

 

Lakó György (19081996) nyelvész főleg a vogul és permi nyelveket kutatta, de emellett a lulei számikhoz is eljutott 1935-ben anyagot gyűjteni nyelvükről. Gyűjtése alapján 1986-ban adta ki a tanulmányát Chrestomathia Lapponica címmel.

 

számi nyelvek térképe

A számi nyelvek térképe (Forrás: Wikipedia)

 

Számi nyelvek a térképen: 1. déli számi, 2. umei számi, 3. pitei számi, 4. lulei számi, 5. északi számi, 6. kolta számi, 7. inari számi, 8. kildini számi, 9. teri számi. A sötét területeken a számi nyelvet hivatalos nyelvként ismerik el.

A számi nyelveket földrajzi elhelyezkedésük alapján három csoportba sorolják:

1. Déli számi nyelvek

  • déli számi (Közép-Norvégia, Dél-Svédország)
  • umei számi (Közép-Norvégia, Közép-Svédország)

2. Északi számi nyelvek

  • pitei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)
  • lulei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)
  • északi számi (Észak-Norvégia, Észak-Svédország, Észak-Finnország)

3. Keleti számi nyelvek

  • inari számi (Finnország)
  • kolta számi (szkolt számi; ma Finnország, régen Oroszország)
  • kildini számi (Oroszország)
  • teri számi (Oroszország)
  • akkala számi (kihalt) (Oroszország)
  • kemi számi (kihalt) (Svédország, utána: Oroszország)
  • kainuu számi (kihalt) (Finnország)

 

Számi család az 1900-as évekből 

Számi család, a kép Norvégiában készült 1896 táján (Fotó: Wikipedia)

 

 

A legtöbben az északi számi nyelvet beszélik, körülbelül 30 ezren Finnországban, Svédországban és Norvégiában. Ezen a nyelven tévéhíradót is készítenek közösen a  három országban.

Számi nyelvű hírek az YLE oldalán

Számi nyelvű tévéhíradó finn felirattal

 

Az inari nyelvjárást körülbelül 300-an beszélik, ezek egyikét hallhatjuk ezen a videón. Az inari számi nyelvet sohasem beszélték ezernél többen. 

 

 

 

Az idős asszony gyermekkoráról is mesél, hogy az iskolában miként próbálták leszoktatni őket anyanyelvükről. Most unokáit tanítja az ősi nyelvre. Finnországban, Lappföldön a kisgyermekek számára „nyelvi fészkeket” (Kielipesä) alakítottak ki, ahol őseik nyelvét próbálják számukra megtanítani, egy ilyen fészket is bemutat a film.

 

számi asszony gyermekeivel 1917-ben

 

Számi asszony gyermekeivel 1917-ben (Fotó: Borg Mesch, Wikipedia)

 

 Számi népviselet

Minden területnek megvan a maga népviselete. A színek, a formák jellemzők az adott népcsoportra.

Enontekiö számi népviselet

Enontekiö számi népviselet

 

Enontekiö számi népviselet

Inari számi 

Inari számi népviselet

 

Inari számi népviselet

Kolta számi

Kolta számi népviselet

 

Kolta számi népviselet

Sodankylä népviselet

Sodankylä népviselet

 

Sodankylä népviselet

Utsjoki népviselet

Utsjoki népviselet

 

Utsjoki népviselet

 

Készül a számi népviselet

 

 

 Számi zászló

 

számi zászló

A számi zászló színei a nemzeti viseletükből erednek a kör kék fele a holdat, a piros pedig a napot jelképezi

 

Számi himnuszok

 

A finn alkotmány őslakosnak ismeri el a számikat, és kulturális autonómiát biztosít számukra, hogy megőrizzék és fejlesszék nyelvüket, kultúrájukat. A számiknak saját zászlójuk, himnuszuk és saját parlamentjük van, amely képviseli a népcsoport érdekeit. Nemzeti ünnepük pedig február 6. (Saamelaisten kansallispäivä 6.2.).

 

  

A számi himnusz inari számi nyelven

 

 

A számi himnusz kolta számi nyelven

Rénszarvasok

A számik eredetileg halászó-vadászó életmódot folytattak. A rénszarvastenyésztés az 1400-1660-as években terjedt el körükben. Manapság a rénszarvastenyésztés Norvégiában és Svédországban a számik kizárólagos joga, amíg Finnországban mások is űzhetik ezt a foglalatosságot. 

Az állat minden porcikáját fölhasználják, így például sokféle használati tárgyat készítenek a csontjából.  

 

Számi rénszarvastenyésztő

Számi rénszarvastenyésztő (Fotó: Christoph Silvanus, Wikipedia)

 

 

Számi dalok

A számik kultúrájának egyik különlegessége daluk, a jojka, joiku. A dal az ősi sámánhit hagyományaira épülő varázsének, amellyel a szellemeket idézik meg. 

 

  

A számi zenei fesztiválon készült összeállításban sok dalt hallhatunk mindenféle zenei kíséret nélkül

 

  

Dobbal kíséri énekét Sofia Jannok

 

 

Az Angelin Tytöt számi dalokat ad elő dob kísérettel

 

* Fennoskandinávia: A szorosan vett Skandináviához (Norvégia, Svédország, Dánia) hozzáveszi Finnországot, Karjalát és a Kola -félszigetet.

 

Fennoskandinávia

 

Forrás: magyar Wikipedia, finn Wikipediaihmisoikeudet.net