A számik vagy lappok, Skandinávia, pontosabban Fennoskandinávia* őslakói ma négy országban élnek: Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban. Finnországhoz hasonlóan egész Fennoskandinávia területén északra húzódtak a később betelepült vikingek és leszármazottaik, a norvégok, svédek valamint a finnek térhódítása következtében.

Pontosan nehéz megállapítani hányan vannak, de nagy valószínűséggel 50-100 ezer között mozog a számuk. Finnországban 5-9 ezer számi él. Nagy területen szétszóródva éltek, élnek, így kilenc (háromról tudunk még, amely már kihalt) nyelvjárásra tagolódik a finnugor nyelvcsalád finn ágához tartozó nyelvük. A szomszéd népcsoportok még megértik egymást, de a távolabbiak már nem. Körülbelül csak a számik fele beszél őseik nyelvén, legtöbben az északi számit.

A számik nem szeretik, ha lappoknak nevezik őket, számukra ez megalázó, így a inkább a számi nevet használjuk. 

 Forrás: samediggi.fi

A számi nyelvek legfontosabb magyar kutatói 

Sajnovics János (1733–1785) jezsuita szerzetes volt az első, aki hírt hozott északi nyelvrokonainkról. A XVIII. század második felében, 1769-ben járt Lappföldön a Hell Miksa udvari csillagász vezette expedíció tagjaként. A csillagászok Észak-Norvégiában, Vardø szigetén (finnül: Vuoreija vagy Vuorea, északi számiul: Várggát) megfigyelték a Vénusz átvonulását a Nap korongja előtt 1769 júniusában. Emellett az ott élő számik (lappok) nyelvét is tanulmányozták. Sajnovics először a magyar és a lapp nyelv hangzásának és hanglejtésének hasonlóságát vette észre, majd a szókészlet, a hangtan és az alaktan egyezését vizsgálta. Sajnovics János könyve 1770-ben jelent meg Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse címmel. 

Halász Ignác (1855–1901) írta le a pitei számi nyelvet (a térképen a 3.), a pitei számit ma már csak néhányan beszélik.  Három alkalommal járt Halász a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Lappföldön, az útjairól szóló könyv letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról. 

Halász Ignác Három lappföldi útja   

Lakó György (1908–1996) nyelvész főleg a vogul és permi nyelveket kutatta, de emellett a lulei számikhoz is eljutott 1935-ben anyagot gyűjteni nyelvükről. Gyűjtése alapján 1986-ban adta ki a tanulmányát Chrestomathia Lapponica címmel.

A számi nyelvek térképe (Forrás: Wikipedia)

Számi nyelvek a térképen: 1. déli számi, 2. umei számi, 3. pitei számi, 4. lulei számi, 5. északi számi, 6. kolta számi, 7. inari számi, 8. kildini számi, 9. teri számi. A sötét területeken a számi nyelvet hivatalos nyelvként ismerik el.

A számi nyelveket földrajzi elhelyezkedésük alapján három csoportba sorolják:

1. Déli számi nyelvek

• déli számi (Közép-Norvégia, Dél-Svédország)
• umei számi (Közép-Norvégia, Közép-Svédország)

2. Északi számi nyelvek

• pitei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)
• lulei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)
• északi számi (Észak-Norvégia, Észak-Svédország, Észak-Finnország)

3. Keleti számi nyelvek

• inari számi (Finnország)
• kolta számi (szkolt számi; ma Finnország, régen Oroszország)
• kildini számi (Oroszország)
• teri számi (Oroszország)
• akkala számi (kihalt) (Oroszország)
• kemi számi (kihalt) (Svédország, utána: Oroszország)
• kainuu számi (kihalt) (Finnország)

Számi család, a kép Norvégiában készült 1896 táján (Fotó: Wikipedia)

A legtöbben az északi számi nyelvet beszélik, körülbelül 30 ezren Finnországban, Svédországban és Norvégiában. Ezen a nyelven tévéhíradót is készítenek közösen a  három országban.

Számi nyelvű hírek az YLE oldalán

Számi nyelvű tévéhíradó finn felirattal

Az inari nyelvjárást körülbelül 300-an beszélik, ezek egyikét hallhatjuk ezen a videón. Az inari számi nyelvet sohasem beszélték ezernél többen. 

Az idős asszony gyermekkoráról is mesél, hogy az iskolában miként próbálták leszoktatni őket anyanyelvükről. Most unokáit tanítja az ősi nyelvre. Finnországban, Lappföldön a kisgyermekek számára „nyelvi fészkeket” (Kielipesä) alakítottak ki, ahol őseik nyelvét próbálják számukra megtanítani, egy ilyen fészket is bemutat a film.

Számi asszony gyermekeivel 1917-ben (Fotó: Borg Mesch, Wikipedia)

Számi népviselet

Minden területnek megvan a maga népviselete. A színek, a formák jellemzők az adott népcsoportra.

Készül a számi népviselet

 Számi zászló

A számi zászló színei a nemzeti viseletükből erednek a kör kék fele a holdat, a piros pedig a napot jelképezi

Számi himnuszok

A finn alkotmány őslakosnak ismeri el a számikat, és kulturális autonómiát biztosít számukra, hogy megőrizzék és fejlesszék nyelvüket, kultúrájukat. A számiknak saját zászlójuk, himnuszuk és saját parlamentjük van, amely képviseli a népcsoport érdekeit. Nemzeti ünnepük pedig február 6. (Saamelaisten kansallispäivä 6.2.).

A számi himnusz inari számi nyelven

A számi himnusz kolta számi nyelven

Rénszarvasok

A számik eredetileg halászó-vadászó életmódot folytattak. A rénszarvastenyésztés az 1400-1660-as években terjedt el körükben. Manapság a rénszarvastenyésztés Norvégiában és Svédországban a számik kizárólagos joga, amíg Finnországban mások is űzhetik ezt a foglalatosságot. 

Az állat minden porcikáját fölhasználják, így például sokféle használati tárgyat készítenek a csontjából.  

Számi rénszarvastenyésztő (Fotó: Christoph Silvanus, Wikipedia)

Albínó rénszarvas

Számi dalok

A számik kultúrájának egyik különlegessége daluk, a jojka, joiku. A dal az ősi sámánhit hagyományaira épülő varázsének, amellyel a szellemeket idézik meg. 

A számi zenei fesztiválon készült összeállításban sok dalt hallhatunk mindenféle zenei kíséret nélkül

Dobbal kíséri énekét Sofia Jannok

Az Angelin Tytöt számi dalokat ad elő dob kísérettel

* Fennoskandinávia: A szorosan vett Skandináviához (Norvégia, Svédország, Dánia) hozzáveszi Finnországot, Karjalát és a Kola -félszigetet.

Forrás: magyar Wikipedia, finn Wikipedia, ihmisoikeudet.net