Juhannus napját a napforduló, június 21-e éjszakájához közelebb eső hétvégén tartják, a péntek munkaszüneti nap Finnországban. Aki csak teheti, vidékre megy a nyaralóba, a mökkibe, ha nincs saját, akkor rokonokhoz, barátokhoz, vagy épp bérel egyet. És élvezik a természet szépségeit: az erdőt, a tavat és a madarak énekét.

Juhannuskor összegyűlik a család, és együtt ünneplik a nyarat. A napforduló már a pogány korban is nagy ünnep volt, az egyház valamikor az V. században tette erre a napra Keresztelő Szent János születésnapját, fél évvel későbbre, mint Karácsonyt, Jézus születésnapját. 

Friss nyírfaágak

Finnországban Juhannus a nyárközép, a virágok és a friss levelek ünnepe. A házakat kívül-belül friss nyírfaágakkal díszítik, a szaunába is visznek egyet, ami csodás friss illatot áraszt a forró gőzben. A nyírfaággal való díszítés ősi hagyomány, amely hitük szerint a bő termést és az egészséges nyájat ad. 

A  szaunában hesznált nyírfavirgácsról, a vihtáról vagy más néven vasztáról itt olvashat többet.

Yötön yö

Ezt az éjszakát yötön yö-nek nevezik, ami szó szerint fordítva éjszakátlan éjszakát jelent, magyarul fehér éjszakáknak szoktuk nevezni. A sarkkörön túl ilyenkor már nem nyugszik le a nap, de Dél-Finnországban, ha le is megy, akkor is csak szürkület van éjszaka.

Az Utsjoki fehér éjszakákról szóló írásunk itt található.

Kilpisjäriről pedig itt.

Saana tunturi Kilpisjärviben (Kép: kilpisjarvi.org)

Juhannuskokko

Juhannus előestéjén, pénteken éjjel nagy máglyákat gyújtanak egész Finnországban. A településeken közös máglyát is gyújtanak, általában vízparton, ügyelve arra, hogy ne gyújtsák föl az erdőt. 

Ahvenanmaa szigetein, a Finnország és Svédország között fekvő, autonómiát élvező, több mint 6500 szigetből álló szigetcsoporton nem tüzeket gyújtanak, hanem Juhannus oszlopot állítanak. A „juhannussalko”-t virágokkal, zöld ágakkal, valamint a finn és a svéd zászlóval díszítik, és a települések közepén állítják föl Juhannus előestéjén, pénteken. 

Szauna

Természetesen a szaunázás is fontos része Juhannus ünnepének, ilyenkor hosszúra nyújtják a rítust, felváltva szaunáznak, úsznak, esetleg csónakáznak, és közben pedig esznek-isznak reggelig, és persze sokat énekelnek. A feloldódást nagyban segíti a bőségesen fogyasztott alkohol. Népszerű szórakozás még a mölkky (mölkkü) névre hallgató kerti játék is, amely során számozott fadarabokat dobálnak, meghatározott szabályok szerint. Ilyenkor a gyerekek is fönnmaradhatnak, ameddig bírják. 

Friss nyírfaágakból vihtát vagy más néven vasztát készítenek a finnek, amellyel magukat és egymást csapkodják a szaunában a vérkeringés frissítése és a jobb méregtelenítés érdekében.  

A szaunában használt nyírfavirgácsról, a vihtáról vagy más néven vasztáról itt olvashat többet.

A szaunázásról itt található írásunk, amelynek címe: A finn férfi a szaunában.

Zenei fesztiválok

Az ifjúság számára zenei fesztiválokat rendeznek szerte Finnországban. Ez általában nem olcsó mulatság, a belépőjegyek drágák, hozzá jön még az utazás, a szállás, étkezés, ennek ellenére nagyon népszerűek ezek az események a finn fiatalok körében.

Ki lesz a vőlegényem?

A Juhannushoz mindenféle varázslatok is kapcsolódnak, különösen a fiatal lányok számára, hogy megtudják, ki lesz a jövendőbelijük. A fiatal lányok 7 vagy 9 különböző mezei virágot szednek, ezt a párnájuk alá teszik, hogy éjjel, álmukban meglássák, ki lesz a vőlegényük. Másik szokás, hogy éjjel, meztelenül a víztükörben nézik meg ki lesz majd a párjuk. Forrás, kisebb tavacska vize a megfelelő hely erre. 

Zászlós ünnep

Juhannus zászlós ünnep Finnországban, pénteken este 8-kor vonják fel, és szombaton este 9-ig marad fönt a zászló. És nem csak a középületeken vagy emeletes házakon, hanem a családi házak, nyaralók udvarán álló zászlórudakra is. A zászló felvonásakor a család együtt énekli el a finn himnuszt. 

Eszem-iszom

Hagyományosan tejből készült ételeket fogyasztanak a finnek Juhannuskor, mert ilyenkor adnak újra bőségesen tejet a tehenek a téli ínségesebb idők után. Manapság a minél egyszerűbben elkészíthető ételek a népszerűek. A grillezett halak, húsok és a krinolinszerű kolbász, a makkara mellet az újkrumpli az egyik főszereplő, no és természetesen sokféle saláta kerül az ünnepi asztalra. A hagyományos édesség pedig a szabadban, nagy vaslapon sütött palacsinta sok-sok porcukorral. 

Időjárás

Természetesen nincs mindig jó idő Juhannuskor, gyakran esős az ünnep. Ilyenkor a finnek megvonják a vállukat, majd mosolyogva megjegyzik, ilyen a finn nyár. Azért a grillezés sem marad el, és legfeljebb hosszabban szaunáznak.

Hová is tűntek a finnek a városokból Juhannuskor, azaz Szent Iván-éjjelén?

Kapcsolódó írásaink:

Különleges szaunák a világban ‒ Erilaisia saunoja maailmassa

Most komolyan, milyenek is a finnek? - Millaisia ovat suomalaiset? 

Nyírfavirgács a szaunában – Vihta, vasta  

A finn férfi a szaunában - Suomalainen mies saunassa 

90 évesen lett lékúszó világbajnok – 90-vuotias Erkki on avantouinnin maailmanmestari

A szaunázás megvédhet a memóriabetegségektől – Saunominen voi suojata muistisairaudelta

Új piktogramok a szaunákban – Uusia symboleita saunaan

Forrás: Koulutuskeskus Salpaus, Wikipedia

Foto: Matti Touko