Finnország területének több mint negyede lápos terület. Lahti közelében terül el a védett Linnaistensuo, amely 1998 óta a Natura 2000 hálózatának része. Területe mintegy 200 hektár.
A Föld területének 5–8 százaléka lápos vidék. Finnországnak viszont a 29 százaléka láp (finnül: suo), így a világon a 6. láppal legsűrűbben borított ország. Bár Finnországban sok a lápos rész, a Linnaistensuo Lahti közelében olyan területen fekszik, ahol már kevés az érintetlen láp, mivel a múlt század elején, közepén, utoljára a 1960–70-esévekben azokat lecsapolták.
A tőzeg átlagos vastagsága a területen 2,9 méter. Az 1930–60-as években tőzeget bányásztak a Linnaistensuoból. A háború alatt a pedig a téli hónapokban az oroszok repülőtérnek használták.
Rövid videó a téli lápról.
|
||||||||||||||||
A Linnaistensuot 1982-ben természetvédelmi területté nyilvánították, hogy megőrizzék, ami még megmaradt Päijät-Häme megyében a lápok lecsapolása után. Kezdetben 100 hektár volt a védett terület, de folyamatosan bővítették, legutóbb 2003-ban csatoltak hozzá újabb területet, így mára közel 200 hektáros a Linnaistensuo védett területe. 1998 óta a Natura 2000 hálózatának része.
|
||||||||||||||||
Növények
A láp egy része, mintegy 40 hektár mocsaras síkság, számos védett növény is található itt. De sokféle ehető bogyó is szerepel a láp növényei között. (Először a finn neve szerepel a növényeknek, állatoknak, utána a latin, végül a magyar, ha van.)
|
||||||||||||||||
A terület jó részét tőzegmoha-félék fedik: ruskorahkasammal (Sphagnum fuscum), rämerahkasammal, régi nevén jokasuonrahkasammal (Sphagnum angustifolium), vajorahkasammal (Sphagnum majus) haprarahkasammal (Sphagnum riparium)
A fákat a Linnaistensuoban a mänty (Pinus sylvestris), az erdei fenyő képviseli, de a körülmények miatt kisebbre nő, némelyik eléggé görbe is.
Rovarok
Finnország déli felén ötven lepkefaj él a lápokban. Ezek közül 36 faj él a Linnaistensuoban. A Lahti környéki mocsarakban átlagosan kevesebb, mint 17 faj található meg, többek közt ezért is olyan fontos a Linnaistensuo védelme.
|
||||||||||||||||
Madarak
|
||||||||||||||||
A Linnaistensuoban élő gázló madarak
|
||||||||||||||||
Mivel kevés a nyílt víz, kevés vízimadár található a lápon: a sinisorsa (Anas platyrhynchos), tőkés réce és a tavi (Anas crecca), csörgő réce.
A lápot erdők veszik körül, így azután erdei madarak is megfordulnak a láp területén:
|
||||||||||||||||
Emlősök
Veszélyeztetettsége miatt a legfontosabb emlősállat a lápon a liito-orava (Pteromys volans) orosz sutaszárnyú mókus vagy más néven a szibériai repülőmókus. A nyírfából, erdei- és lucfenyőből kevert erdőket kedveli – ilyenek a finn erdők is. A repülőhártyájával hosszabb szakaszokon is, akár 30–35 méter hosszan is szabadon siklik a levegőben, de mászni is ügyesen tud. Kedvenc eledele a nyírfa kérge, amelyet csavarvonalban hánt le a fáról.
A nagytestű emlősök közül a hirvi (Alces alces), a jávorszarvas fordul meg a láp területén.
A repülő mókus mellett számos kisemlős él a lápon.
A kisebbek közül a rusakko vagy peltojänis (Lepus europaeus), a mezei nyúl, és rokona a…
…metsäjänis (Lepus timidus), a havasi nyúl él a lápon. A havasi nyúl kicsit kisebb, mint a mezei, és bundáját fehérre váltja télen. (Fotó: E. Ingberg)
Megfordul még a lápon a kettu vagy punakettu (Vulpes vulpeskärpän), a vörös róka is, valamint a lumikko (Mustela nivalis), a menyét is, amikor sok a pocok van a területen.
|
||||||||||||||||
Forrás: agl.cc.jyu.fi, www.lahdenseudunluonto.fi, fi.wikipedia.org, hu.wikipedia.org
|
||||||||||||||||
Képek: Matti Touko, suomenluonto.fi, terra.hu, novenyhatarozo.info, arctic-flavours.fi, helsinki.fi, webbi.meili.fi, luomus.fi, www2.kalajoki.fi, lintuja.net, harjureitti.fi
|