Finnország területének több mint negyede lápos terület.

Finnország területének több mint negyede lápos terület. Lahti közelében terül el a védett Linnaistensuo, amely 1998 óta a Natura 2000 hálózatának része. Területe mintegy 200 hektár.

 

 

A Föld területének 5–8 százaléka lápos vidék. Finnországnak viszont a 29 százaléka láp (finnül: suo), így a világon a 6. láppal legsűrűbben borított ország. Bár Finnországban sok a lápos rész, a Linnaistensuo Lahti közelében olyan területen fekszik, ahol már kevés az érintetlen láp, mivel a múlt század elején, közepén, utoljára a 1960–70-esévekben azokat lecsapolták.

 

Foto: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

A tőzeg átlagos vastagsága a területen 2,9 méter. Az 1930–60-as években tőzeget bányásztak a Linnaistensuoból. A háború alatt a pedig a téli hónapokban az oroszok repülőtérnek használták. 

 

Fotó: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

Rövid videó a téli lápról.

 

 

Fotó: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

Láp, mocsár 

A láp olyan vizes terület, ahol a növényzet korhadó tőzeggé alakult. A tőzeg gyarapodása (az elhalt növényzet bomlása) és az erózió okozta fogyása egyensúlyban van. A láp magát a növénytakarót és a növényekből képződő tőzeget együtt jelenti. 

A mocsár állóvíztől teljesen felázott terület, amelyet általában sűrű és buja növényzet, néha egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít. A láppal ellentétben a mocsárban nem képződik tőzeg, vagy ha igen, az rendszeresen el is bomlik.

Forrás: hu.wikipedia.org

 

 Fotó: Matti Touko, Láp, mocsár, Finnország

 

A Linnaistensuot 1982-ben természetvédelmi területté nyilvánították, hogy megőrizzék, ami még megmaradt Päijät-Häme megyében a lápok lecsapolása után. Kezdetben 100 hektár volt a védett terület, de folyamatosan bővítették, legutóbb 2003-ban csatoltak hozzá újabb területet, így mára közel 200 hektáros a Linnaistensuo védett területe. 1998 óta a Natura 2000 hálózatának része.

 

Fotó: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

 

Növények

 

A láp egy része, mintegy 40 hektár mocsaras síkság, számos védett növény is található itt. De sokféle ehető bogyó is szerepel a láp növényei között. (Először a finn neve szerepel a növényeknek, állatoknak, utána a latin, végül a magyar, ha van.)

 

 

 

 

   Suopursu (Ledum palustre), molyűző

Suopursu (Ledum palustre), molyűző

 

 

 

   Juolukka (Vaccinium uliginosum),

   hamvas áfonya vagy mocsári áfonya

Juolukka (Vaccinium uliginosum), hamvas áfonya vagy mocsári áfonya

  

 

   Variksenmarja (Empetrum nigrum),

   mámorka

Variksenmarja (Empetrum nigrum), mámorka

 

 

   Tupasvilla

   (Eriophorum vaginatum),

   hüvelyes gyapjúsás

Foto: Matti Touko Tupasvilla (Eriophorum vaginatum), hüvelyes gyapjúsás

 

 

 

   Suomuurain, lakka (Rubus chamaemorus),

   mocsári hamvas szeder

Suomuurain, lakka (Rubus chamaemorus), mocsári hamvas szeder

 

 

 

   Suokukka (Andromeda polifolia),

   közönséges tőzegrozmaring

Suokukka (Andromeda polifolia), közönséges tőzegrozmaring

 

 

 

   Isokarpalo (Vaccinium oxycoccos) tőzegáfonya

Isokarpalo (Vaccinium oxycoccos) tőzegáfonya

 

 

   Pyöreälehtikihokki (Drosera rotundifolia),

   kereklevelű harmatfű

   húsevő növény

Pyöreälehtikihokki (Drosera rotundifolia), kereklevelű harmatfű (húsevő növény)

 

 

Fotó: Matti Touko, tőzegmoha, Sphagnum

 

A terület jó részét tőzegmoha-félék fedik: ruskorahkasammal (Sphagnum fuscum), rämerahkasammal, régi nevén jokasuonrahkasammal (Sphagnum angustifolium), vajorahkasammal (Sphagnum majus) haprarahkasammal (Sphagnum riparium) 

 

Fotó: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

A fákat a Linnaistensuoban a mänty (Pinus sylvestris), az erdei fenyő képviseli, de a körülmények miatt kisebbre nő, némelyik eléggé görbe is.

 

Fotó: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

Rovarok

  

Finnország déli felén ötven lepkefaj él a lápokban. Ezek közül 36 faj él a Linnaistensuoban. A Lahti környéki mocsarakban átlagosan kevesebb, mint 17 faj található meg, többek közt ezért is olyan fontos a Linnaistensuo védelme. 

 

Fotó: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

   

 

   A ritkaságok közé tartozik az éjjeli

   lepkék rendjébe tartozó

   suotarhayökkönen (Lacanobia w-latinum)

A ritkaságok közé tartozik az éjjeli lepkék rendjébe tartozó a suotarhayökkönen (Lacanobia w-latinum)

   

 

 

Muurainhopeatäplä (Boloria freija)

Muurainhopeatäplä (Boloria freija)

 

 

 

   Rämelehtimittari (Scopula virgulata),

   vesszős sávosaraszoló

Rämelehtimittari (Scopula virgulata), vesszős sávosaraszoló

 

Fotó: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

 

Madarak

 

 

   A lápon kevés madárfaj él,

   jellemzően lápi madarak,

   mint például a teeri (Lyrurus tetrix),

   a nyírfajd.

   Tavasszal a nyírfajd a nyílt lápon párzik. 

teeri (Lyrurus tetrix), a nyírfajd

 

 

 

   Kurki (Grus grus), daru

Kurki (Grus grus), daru

 

 

   Isokuovi (Numenius arquata),

   nagy póling vagy szélkiáltó

Isokuovi (Numenius arquata) nagy póling vagy szélkiáltó

 

 

 

   Keltavästäräkki (Motacilla flava),

   sárga billegető

 

Keltavästäräkki (Motacilla flava), sárga billegető

 

 

 

   Niittykirvinen (Anthus pratensis),

   réti pityer

Niittykirvinen (Anthus pratensis), réti pityer

 

 

A Linnaistensuoban élő gázló madarak

 

 

   

 

   Taivaanvuohia (Gallinago gallinago),

   sárszalonka

   (Fotó: Marek Szczepanek)

Taivaanvuohia (Gallinago gallinago), sárszalonka (Fotó: Marek Szczepanek)

 

 

 

   Lehtokurppa (Scolopax rusticola),

   erdei szalonka

Lehtokurppa (Scolopax rusticola), erdei szalonka

 

 

Mivel kevés a nyílt víz, kevés vízimadár található a lápon: a sinisorsa (Anas platyrhynchos), tőkés réce és a tavi (Anas crecca), csörgő réce. 

 

 

 

 

 

    Sinisorsa (Anas platyrhynchos),

   tőkés réce

Fotó: Matti Touko, Sinisorsa (Anas platyrhynchos), tőkés réce

 

 

A lápot erdők veszik körül, így azután erdei madarak is megfordulnak a láp területén:

  • kanahaukka (Accipiter gentilis), héja;
  • varpuspöllö (Glaucidium passerinum), európai törpe kuvik;
  • pikkusieppo (Ficedula parva), kis légykapó;
  • puukiipijä (Certhia familiaris) hegyi fakusz vagy hosszúkarmú fakusz;
  • harmaapäätikka (Picus canus) hamvas küllő;
  • pohjantikka (Picoides tridactylus), három ujjú hőcsik;
  • palokärki (Dryocopus martius), fekete harkály.

 

 

Emlősök

 

 liito-orava (Pteromys volans) orosz sutaszárnyú mókus vagy más néven a szibériai repülőmókus

 

Veszélyeztetettsége miatt a legfontosabb emlősállat a lápon a liito-orava (Pteromys volans) orosz sutaszárnyú mókus vagy más néven a szibériai repülőmókus. A nyírfából, erdei- és lucfenyőből kevert erdőket kedveli – ilyenek a finn erdők is. A repülőhártyájával hosszabb szakaszokon is, akár 30–35 méter hosszan is szabadon siklik a levegőben, de mászni is ügyesen tud. Kedvenc eledele a nyírfa kérge, amelyet csavarvonalban hánt le a fáról. 

 

liito-orava (Pteromys volans) orosz sutaszárnyú mókus vagy más néven a szibériai repülőmókus

 

 

A nagytestű emlősök közül a hirvi (Alces alces), a jávorszarvas fordul meg a láp területén. 

 

hirvi (Alces alces), a jávorszarvas

 

A repülő mókus mellett számos kisemlős él a lápon.

 

rusakko vagy peltojänis (Lepus europaeus), a mezei nyúl

 

A kisebbek közül a rusakko vagy peltojänis (Lepus europaeus), a mezei nyúl, és rokona a… 

 

metsäjänis (Lepus timidus), a havasi nyúl  (Fotó: E. Ingberg)

 

…metsäjänis (Lepus timidus), a havasi nyúl él a lápon. A havasi nyúl kicsit kisebb, mint a mezei, és bundáját fehérre váltja télen. (Fotó: E. Ingberg) 

 

Fotó: Matti Touko, Láp, finnül suo: Linnaistensuo

 

Megfordul még a lápon a kettu vagy punakettu (Vulpes vulpeskärpän), a vörös róka is, valamint a lumikko (Mustela nivalis), a menyét is, amikor sok a pocok van a területen.

 

 

Forrás: agl.cc.jyu.fi, www.lahdenseudunluonto.fi, fi.wikipedia.org, hu.wikipedia.org

 

 

Képek: Matti Touko, suomenluonto.fi, terra.hu, novenyhatarozo.info, arctic-flavours.fi, helsinki.fi, webbi.meili.fi, luomus.fi, www2.kalajoki.fi, lintuja.net, harjureitti.fi