A Föld területének 5–8 százaléka lápos vidék. Finnországnak viszont a 29 százaléka láp (finnül: suo), így a világon a 6. láppal legsűrűbben borított ország. Bár Finnországban sok a lápos rész, a Linnaistensuo Lahti közelében olyan területen fekszik, ahol már kevés az érintetlen láp, mivel a múlt század elején, közepén, utoljára a 1960–70-esévekben azokat lecsapolták.

A tőzeg átlagos vastagsága a területen 2,9 méter. Az 1930–60-as években tőzeget bányásztak a Linnaistensuoból. A háború alatt a pedig a téli hónapokban az oroszok repülőtérnek használták. 

Rövid videó a téli lápról.

A Linnaistensuot 1982-ben természetvédelmi területté nyilvánították, hogy megőrizzék, ami még megmaradt Päijät-Häme megyében a lápok lecsapolása után. Kezdetben 100 hektár volt a védett terület, de folyamatosan bővítették, legutóbb 2003-ban csatoltak hozzá újabb területet, így mára közel 200 hektáros a Linnaistensuo védett területe. 1998 óta a Natura 2000 hálózatának része.

Növények

A láp egy része, mintegy 40 hektár mocsaras síkság, számos védett növény is található itt. De sokféle ehető bogyó is szerepel a láp növényei között. (Először a finn neve szerepel a növényeknek, állatoknak, utána a latin, végül a magyar, ha van.)

Suopursu (Ledum palustre), molyűző
Juolukka (Vaccinium uliginosum),    hamvas áfonya vagy mocsári áfonya
Variksenmarja (Empetrum nigrum),    mámorka
Tupasvilla    (Eriophorum vaginatum),    hüvelyes gyapjúsás
Suomuurain, lakka (Rubus chamaemorus),    mocsári hamvas szeder
Suokukka (Andromeda polifolia),    közönséges tőzegrozmaring
Isokarpalo (Vaccinium oxycoccos) tőzegáfonya
Pyöreälehtikihokki (Drosera rotundifolia),    kereklevelű harmatfű    húsevő növény

A terület jó részét tőzegmoha-félék fedik: ruskorahkasammal (Sphagnum fuscum), rämerahkasammal, régi nevén jokasuonrahkasammal (Sphagnum angustifolium), vajorahkasammal (Sphagnum majus) haprarahkasammal (Sphagnum riparium) 

A fákat a Linnaistensuoban a mänty (Pinus sylvestris), az erdei fenyő képviseli, de a körülmények miatt kisebbre nő, némelyik eléggé görbe is.

Rovarok

Finnország déli felén ötven lepkefaj él a lápokban. Ezek közül 36 faj él a Linnaistensuoban. A Lahti környéki mocsarakban átlagosan kevesebb, mint 17 faj található meg, többek közt ezért is olyan fontos a Linnaistensuo védelme. 

A ritkaságok közé tartozik az éjjeli    lepkék rendjébe tartozó    suotarhayökkönen (Lacanobia w-latinum)
Muurainhopeatäplä (Boloria freija)
Rämelehtimittari (Scopula virgulata),    vesszős sávosaraszoló

Madarak

A lápon kevés madárfaj él,    jellemzően lápi madarak,    mint például a teeri (Lyrurus tetrix),    a nyírfajd.    Tavasszal a nyírfajd a nyílt lápon párzik.
Kurki (Grus grus), daru
Isokuovi (Numenius arquata),    nagy póling vagy szélkiáltó
Keltavästäräkki (Motacilla flava),    sárga billegető
Niittykirvinen (Anthus pratensis),    réti pityer

A Linnaistensuoban élő gázló madarak

Taivaanvuohia (Gallinago gallinago),    sárszalonka    (Fotó: Marek Szczepanek)
Lehtokurppa (Scolopax rusticola),    erdei szalonka

Mivel kevés a nyílt víz, kevés vízimadár található a lápon: a sinisorsa (Anas platyrhynchos), tőkés réce és a tavi (Anas crecca), csörgő réce. 

Sinisorsa (Anas platyrhynchos),    tőkés réce

A lápot erdők veszik körül, így azután erdei madarak is megfordulnak a láp területén:

• kanahaukka (Accipiter gentilis), héja;
• varpuspöllö (Glaucidium passerinum), európai törpe kuvik;
• pikkusieppo (Ficedula parva), kis légykapó;
• puukiipijä (Certhia familiaris) hegyi fakusz vagy hosszúkarmú fakusz;
• harmaapäätikka (Picus canus) hamvas küllő;
• pohjantikka (Picoides tridactylus), három ujjú hőcsik;
• palokärki (Dryocopus martius), fekete harkály.

Emlősök

Veszélyeztetettsége miatt a legfontosabb emlősállat a lápon a liito-orava (Pteromys volans) orosz sutaszárnyú mókus vagy más néven a szibériai repülőmókus. A nyírfából, erdei- és lucfenyőből kevert erdőket kedveli – ilyenek a finn erdők is. A repülőhártyájával hosszabb szakaszokon is, akár 30–35 méter hosszan is szabadon siklik a levegőben, de mászni is ügyesen tud. Kedvenc eledele a nyírfa kérge, amelyet csavarvonalban hánt le a fáról. 

A nagytestű emlősök közül a hirvi (Alces alces), a jávorszarvas fordul meg a láp területén. 

A repülő mókus mellett számos kisemlős él a lápon.

A kisebbek közül a rusakko vagy peltojänis (Lepus europaeus), a mezei nyúl, és rokona a… 

…metsäjänis (Lepus timidus), a havasi nyúl él a lápon. A havasi nyúl kicsit kisebb, mint a mezei, és bundáját fehérre váltja télen. (Fotó: E. Ingberg) 

Megfordul még a lápon a kettu vagy punakettu (Vulpes vulpeskärpän), a vörös róka is, valamint a lumikko (Mustela nivalis), a menyét is, amikor sok a pocok van a területen.

Forrás: agl.cc.jyu.fi, www.lahdenseudunluonto.fi, fi.wikipedia.org, hu.wikipedia.org

Képek: Matti Touko, suomenluonto.fi, terra.hu, novenyhatarozo.info, arctic-flavours.fi, helsinki.fi, webbi.meili.fi, luomus.fi, www2.kalajoki.fi, lintuja.net, harjureitti.fi