A számik Skandinávia őslakosai

Finnország területe több mint 10 ezer éve lakott, őslakói minden valószínűség szerint a számik voltak. Eltérő a vélemény arról, hogy a finnek ősei mikor jöttek erre a területre, ez valamikor 5–7 ezer évvel ezelőtt lehetett. A finn népesség pedig egyre északabbra tolta föl a számikat. 

 

 

A számik vagy lappok, Skandinávia, pontosabban Fennoskandinávia* őslakói ma négy országban élnek: Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszországban. Finnországhoz hasonlóan egész Fennoskandinávia területén északra húzódtak a később betelepült vikingek és leszármazottaik, a norvégok, svédek valamint a finnek térhódítása következtében.

Pontosan nehéz megállapítani hányan vannak, de nagy valószínűséggel 50-100 ezer között mozog a számuk. Finnországban 5-9 ezer számi él. Nagy területen szétszóródva éltek, élnek, így kilenc (háromról tudunk még, amely már kihalt) nyelvjárásra tagolódik a finn-ugor nyelvcsalád finn ágához tartozó nyelvük. A szomszéd népcsoportok még megértik egymást, de a távolabbiak már nem. Körülbelül csak a számik fele beszél őseik nyelvén, legtöbben az északi számit.

A számik nem szeretik, ha lappoknak nevezik őket, számukra ez megalázó, így a inkább a számi nevet használjuk. 

 

 

A számik Skandinávia őslakosai

 Forrás: samediggi.fi

 

A számi nyelvek legfontosabb magyar kutatói 

Sajnovics János (17331785) jezsuita szerzetes volt az első, aki hírt hozott északi nyelvrokonainkról a XVIII. század második felében, 1769-ben járt Lappföldön a Hell Miksa udvari csillagász vezette expedíció tagjaként. A csillagászok Észak-Norvégiában, Vardø szigetén (finnül: Vuoreija vagy Vuorea, északi számiul: Várggát) megfigyelték a Vénusz átvonulását a Nap korongja előtt 1769 júniusában. Emellett az ott élő számik (lappok) nyelvét is tanulmányozták. Sajnovics először a magyar és a lapp nyelv hangzásának és hanglejtésének hasonlóságát vette észre, majd a szókészlet, a hangtan és az alaktan egyezését vizsgálta. Sajnovics János könyve 1770-ben jelent meg Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse címmel. 

 

Halász Ignác (18551901) írta le a pitei számi nyelvet (a térképen a 3.), a pitei számit ma már csak néhányan beszélik.  Három alkalommal járt Halász a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Lappföldön, az útjairól szóló könyv letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról. 

Halász Ignác Három lappföldi útja   

 

Lakó György (19081996) nyelvész főleg a vogul és permi nyelveket kutatta, de emellett a lulei számikhoz is eljutott 1935-ben anyagot gyűjteni nyelvükről. Gyűjtése alapján 1986-ban adta ki a tanulmányát Chrestomathia Lapponica címmel.

 

számi nyelvek térképe

A számi nyelvek térképe (Forrás: Wikipedia)

 

Számi nyelvek a térképen: 1. déli számi, 2. umei számi, 3. pitei számi, 4. lulei számi, 5. északi számi, 6. kolta számi, 7. inari számi, 8. kildini számi, 9. teri számi. A sötét területeken a számi nyelvet hivatalos nyelvként ismerik el.

A számi nyelveket földrajzi elhelyezkedésük alapján három csoportba sorolják:

1. Déli számi nyelvek

  • déli számi (Közép-Norvégia, Dél-Svédország)
  • umei számi (Közép-Norvégia, Közép-Svédország)

2. Északi számi nyelvek

  • pitei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)
  • lulei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)
  • északi számi (Észak-Norvégia, Észak-Svédország, Észak-Finnország)

3. Keleti számi nyelvek

  • inari számi (Finnország)
  • kolta számi (szkolt számi; ma Finnország, régen Oroszország)
  • kildini számi (Oroszország)
  • teri számi (Oroszország)
  • akkala számi (kihalt) (Oroszország)
  • kemi számi (kihalt) (Svédország, utána: Oroszország)
  • kainuu számi (kihalt) (Finnország)

 

Számi család az 1900-as évekből 

Számi család, a kép Norvégiában készült 1896 táján (Fotó: Wikipedia)

 

 

A legtöbben az északi számi nyelvet beszélik, körülbelül 30 ezren Finnországban, Svédországban és Norvégiában. Ezen a nyelven tévéhíradót is készítenek közösen a  három országban.

Számi nyelvű hírek az YLE oldalán

Számi nyelvű tévéhíradó finn felirattal

 

Az inari nyelvjárást körülbelül 300-an beszélik, ezek egyikét hallhatjuk ezen a videón. Az inari számi nyelvet sohasem beszélték ezernél többen. 

 

 

 

Az idős asszony gyermekkoráról is mesél, hogy az iskolában miként próbálták leszoktatni őket anyanyelvükről. Most unokáit tanítja az ősi nyelvre. Finnországban, Lappföldön a kisgyermekek számára „nyelvi fészkeket” (Kielipesä) alakítottak ki, ahol őseik nyelvét próbálják számukra megtanítani, egy ilyen fészket is bemutat a film.

 

számi asszony gyermekeivel 1917-ben

 

Számi asszony gyermekeivel 1917-ben (Fotó: Borg Mesch, Wikipedia)

 

 

A finn alkotmány őslakosnak ismeri el a számikat, és kulturális autonómiát biztosít számukra, hogy megőrizzék és fejlesszék nyelvüket, kultúrájukat. A számiknak saját zászlójuk, himnuszuk és saját parlamentjük van, amely képviseli a népcsoport érdekeit. Nemzeti ünnepük pedig február 6. (Saamelaisten kansallispäivä 6.2.).

 

  

A számi himnusz inari számi nyelven

 

 

A számi himnusz kolta számi nyelven

Rénszarvasok

A számik eredetileg halászó-vadászó életmódot folytattak. A rénszarvastenyésztés az 1400-1660-as években terjedt el körükben. Manapság a rénszarvastenyésztés Norvégiában és Svédországban a számik kizárólagos joga, amíg Finnországban mások is űzhetik ezt a foglalatosságot. 

Az állat minden porcikáját fölhasználják, így például sokféle használati tárgyat készítenek a csontjából.  

 

Számi rénszarvastenyésztő

Számi rénszarvastenyésztő (Fotó: Christoph Silvanus, Wikipedia)

 

 

Számi dalok

A számik kultúrájának egyik különlegessége daluk, a jojka, joiku. A dal az ősi sámánhit hagyományaira épülő varázsének, amellyel a szellemeket idézik meg. 

 

  

A számi zenei fesztiválon készült összeállításban sok dalt hallhatunk mindenféle zenei kíséret nélkül

 

  

Dobbal kíséri énekét Sofia Jannok

 

 

Az Angelin Tytöt számi dalokat ad elő dob kísérettel

 

* Fennoskandinávia: A szorosan vett Skandináviához (Norvégia, Svédország, Dánia) hozzáveszi Finnországot, Karjalát és a Kola -félszigetet.

 

Fennoskandinávia

 

Forrás: magyar Wikipedia, finn Wikipediaihmisoikeudet.net