A leletek alapján már a vaskorban is éltek emberek a jelenlegi Hollola területén. A kőtemplom mai helyétől 8 kilométerre már állt egy fatemplom. Az ásatások során föltárták a fatemplom körüli temetőt, ahová 1050 és 1300 között temettek. A hollolai kőtemplom építését az 1400-as évek második felében kezdték el. Az első sekrestyét 1495-ben adták át, a gyülekezeti termet 1500-ban. 

A hollolai gyülekezet 10 éve minden nyáron középkori vigasságokat rendez.

A templomban 500 ülőhely van, ezzel a hollolai a középkori finn plébániatemplomok közül a harmadik legnagyobb. A templomban a főoltáron kívül még három mellékoltár is állt.

Az ólomüveg ablakokat Lennart Segerstråle készítette 1929-ben. 

 A hollolai templomban 24 jó állapotú faszobor is fönnmaradt az 1400-as évekből.

A többek közt Jézust, Szűz Máriát, Szent György és a sárkányt ábrázoló faszobrok még ma is nagyon jó állapotban vannak.

A templomban található még egy az 1300-as évekből fönnmaradt szenteltvíztartó is.

1640-ben tűz pusztított a templomban, ezt sokan jelnek tekintették, hogy a hitközség vegye át a reformáció tanait. A felújított templomot 1650-ben adták át. Az addigi szűk ablakokat megnagyobbították, új fa berendezéseket, fapadokat helyeztek el, amelyek különösen jó állapotban maradt fönn. 

Az 1600–1700-as években az Essenin család a templomba temetkezett, és Didrik von Essenin temetési címerei még ma is a templom falán láthatók. 

Az oltárkép 1600-as években készült, amely a német Christoph Schwarz munkája. 

A szószék is az 1600-as években készült.

A templom déli oldalán a Carl Ludwig Engel által tervezett klasszicista harangláb 1829–1831 között épült.

A Hollolai kőtemplom körüli temetőt mai nap is használják.

Fotó: Matti Touko