Mikael Agricola bemutatja a finn nyelvű Újtestamentumot Vasa Gusztáv svéd királynak, Robert Wilhelm Ekman műve (Forrás: Wikimedia)

Finnországban április 9. Mikael Agricola és a finn nyelv napja. Agricola az írott finn nyelv atyja, az egyik első finn nyelvű könyv, az Ábécé-könyv szerzője, bibliafordító, püspök – halálának napja zászlós ünnep Finnországban.

 

Élete

 

1510 körül szegény parasztcsaládba született Mikael Agricola, édesapja Olavi volt, így eredeti neve Mikael Olavinpoika (Olavi fia) a család valószínűleg svéd nyelvű volt, de még gyermekkorában tanulhatott meg finnül, mert svédül és finnül is anyanyelvi szinten beszélt. A későbbiekben görögül, latinul és németül is megtanult.

Már gyermekkorában kitűnt tehetségével és tudásszomjával, így a tanítója, a falu plébánosa meggyőzte a szüleit az 1510-es évtized végén, hogy Viipuriba (ma Viborg, Oroszország), a latin nyelvű iskolába küldjék tanulni. Földművelő édesapja után ott kapta ott az Agricola nevet. 

 

Mikael Agricola , Albert Edelfelt (Forrás: Wikimedia)

Mikael Agricola, Albert Edelfelt  műve (Forrás: Wikimedia)

 

18 évesen fejezte be tanulmányait Viipuriban, utána papnak tanult és a turkui püspök, Martti Skytte titkára lett. Luther Márton tanítványa, a finn reformáció úttörője Pietari Särkilahti tanításait hallgatva maga is a reformáció híve lett. Svédország egy évvel korábban, 1527-ben tért át a lutheránus hitre, Finnországban pedig Agricola lett a vallási reform fő támogatója. Ebben az időszakban kezdte el a Biblia finn nyelvre való fordítását.

 

1536-ban Agricolát Németországba küldték, ott a wittenbergi egyetemen – ahol Luther Márton és Philip Melanchthon élt és alkotott – folytatta tanulmányait. Mikael Agricola az egyetemen a teológusokat hallgatta, és emellett bölcsészettudományokat is tanult. 1539-ben kapta meg mesterfokú diplomáját. 

 

Hazatért Finnországba, és a turkui katedrális iskolájának rektorává választották, ahol 1548-ig tanított. Munkája nem volt könnyű, nehezen bírt fiatal tanítványaival.

 

Egyike volt az első finn papoknak, akik megnősültek, 1550-ben vette feleségül Pirjo Olavintytärt (Birgitta Olafsdotter), fiuk Kristian Agricola.

1550-ben elhunyt a turkui püspök, teendőit Argicola vette át, majd 1554-ben ki is nevezték püspöknek.

1557-ben Gusztáv svéd király Moszkvába küldte béketárgyalásra. A hazafelé vezető úton Agricola megbetegedett, majd április 9-én elhunyt, Viipuriban temették el.

 

Egy rövid és három hosszabb videó Agricola életéről

 

Mikael Agricola szobra Lahtiban, Emil Wikström (1864-1942) műve (Forrás: Wikimedia)

Mikael Agricola szobra Lahtiban, Emil Wikström (1864-1942) műve (Forrás: Wikimedia)

 

Munkássága

 

Agricola alakította ki a finn írásbeliséget, az írott finn nyelvet.

Első nyomtatásban megjelent műve 1543-ban – egyben az egyik első finn nyelvű könyv – az Ábécés könyv volt (Abckiria). A kötet ábécés könyv és katekizmus is volt egyben, többek között tartalmazta a tízparancsolatot, az apostoli hitvallást és a fontos imákat is.

1544-ben Imakönyvet, 1548-ban pedig az Újszövetséget adta ki finnül Agricola. A reformáció egyik fontos elve volt, hogy az emberek anyanyelvükön hallgathassák az istentiszteletet és olvashassák a Bibliát. Agricola szerint a finn papok maguk sem tanulmányozták kellő mértékben a latin nyelvű bibliát, így arra sem voltak képesek, hogy továbbadják a híveknek a vallási tanokat. Ezért tartotta fontosnak Agricola a finn nyelvű fordítások megjelentetését. Elkezdte az Ószövetség fordítását is, de ennek a munkának már nem ért a végére. 

Bár Agricola előtt is készültek finn nyelvű, vallási témájú könyvek, ezek egyrészt nem terjedtek el szélesebb körben, másrészt nyelvezetük nem volt egységes. Agricola alkotta meg a finn ábécét, új szavakat hozott létre, amelyek 60 százalékát még ma is használják a finnek.

 

Mikael Agricola széles körű műveltségű, humanista tudós volt, a teológia mellett nyelvészettel foglalkozott, és a történelem, a földrajz avatott ismerője is volt. Halálának napja méltán lett zászlós ünnep és a finn nyelv napja Finnországban, méltán nevezik Agricolát a finn nyelv atyjának. 

 

Mikael Agricola: Abckiria

Mikael Agricola: Abckiria (Forrás: Wikimedia)

 

A Miatyánk Agricola fordításában

 

Ise meiden

 

Ise meinen / ioca olet taiuasa .

Pyhetty olkon

sinun nimmes . Lehestulkon

sinun waldacunnas .

Olcon sinun tactos nijn

maasa quin on taiuassa .

Anna miele tenepeiuen /

meiden iocapeiuenen leipen .Ja anna meiden

syndinne andexi / ninninquin

 

me meiden welgolisten

anname . Ja ele

iodhatta meite kiusauxen .

Mutta päste meite pahasta .

Sille ette sinun on

waldacunda / ia woima /

ia cunnia ijancaikisesta

ijancaikisehen

Amen  

A Miatyánk mai finn nyelven

 

Isä meidän

 

Isä meidän, joka olet taivaissa.

Pyhitetty olkoon sinun nimesi.

Tulkoon sinun valtakuntasi.

Tapahtukoon sinun tahtosi,

myös maan päällä niin kuin taivaassa.

Anna meille tänä päivänä

meidän jokapäiväinen leipämme.

Ja anna meille meidän syntimme anteeksi,

niin kuin mekin anteeksi annamme niille,

jotka ovat meitä vastaan rikkoneet.

Äläkä saata meitä kiusaukseen,

vaan päästä meidät pahasta.

Sillä sinun on valtakunta

ja voima ja kunnia iankaikkisesti.

Aamen.

 

 

 

 

 

Forrás: agricola.utu.fi, Wikipedia